Hetikiadás, 1925. április-június
1925-06-25 / 49 [1506]
A s arkvidéki kutatásokról. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció Minden sikeres és sikertelen sarkutazás után az erabernk . nagy része elgondolkozik azon a kérdésen, hogy tulaj donképen miért is keresik az északi sarkot, bnkénytelenül is felvetődik az a kérdés, vájjon az északi,vagy a déli sark felfedezésének van-e hatása az emberiség anyagi jOiétére-, vagy pétiig talán csakis kizárólagosan tudományos jelentőségű esemény számba vehető. Cook 1774-ben a déli szélesség 78.10 fokáig ért el a déli jegestengerben anélkül, hogy zajló jégre'talált, volna és visszatértekor kijelentette, hogy soha abbOl a területből semmi haszna nem lehet az emberiségnek. Ross 1842-ben már 8UU mértföld jégen volt kénytelen keresztül törni, hogy fél fokkal jusson mélyebbre, mint • Cook. Sokkal nehezebb volt az utazása Cookénál és mégis a sarkvidék közgazdasági jelentőségéről sokkal optimistába nézetei voltak. Az idősebb Ross. sarkutazásáról a fiatalabb Ross azt a kijelentést tette, hogy annyi t jövedelme' volt az újonnan felfedezett területekből, hogy az 1818-tól 1838-ig véghezvitt valamennyi felfedező utasr'sának minden költségét fedezte abból. Az ifjabb Scoresbey, áltudományos műveltségű bálnavadász, a kihalt sarkvidéken egymillió tallér értékű jövedelmet gyűjtött, az amerikaiaknak pedig 1870-ig hosszú éveken át nyolcmillió dollár tiszta hasznot nyújtott a Behring szoros jegestengeré' .. Bz egyébként elég súlyos áldozatokba került. 1330-ban 19 angol bálnavadász beszorult a ^elville öböl jegébe és mind elpusztult. 1871-ben a Behring szorosban 26 hajO esett áldozatul a zajló jégnek. Már a 17. században 73 hollandiai hajó pusztult el a jég összenyomása következtében. Eöből is látható, hogy a jégvidék nem egykönnyen engedi ol.magát01 a kincseket. Az bizony nehéz üzletnek Ígérkezik, Á sark- ' vidék gazdasági értékének kiaknázása különben is csakis akkor válik lehotségessé, hogyha majd a sarkvidékről való elszállítás nehézségei kevesebbek, az onnan kitermelhető gazdasági előnyök pedig 'nagyobbakba válnak. Be már most mutatkozik az a különös jelenség, hagy a sarkvidéki kutatások előrehaladásával kapcsolatosan jelentékeny mértékben csökken a halzsir termelő állatok száma. Még 1818-ban "íBuchan ^xpodici-oja a Medves szigeteken hét órán belül 900 rozmárt teritett le, melyeknek agyaraiból tudvalevőleg az egész földkerekség hamisfog szükséglete kielégíthető volna,- manapság már a Spitzbergák körül szárazon és vizén egyetlen rozmár sem látható, sőt már 1872-ben a Tegethoff-expedició még valamivel feljebb, az északi szélesség 79 foka alatt négy éven keresztül mindössze egyetlen rozmárt láthatott, A sarkvidék agyar és halzsir készlete tehát távolról sem tekinthető kifogyhatatlannak. Nagyon is elszigetelten akadtak ugyan mamutfogakra is, de ennek az ideje is elmúlt manapság. Meséltek a sarkvidéki jég alatt elterülő óriási terjedelmű szénrétegekről is. 1871-ben az egyik expedíciót 70 tonna kőszénnel látták el, hogy Grönlandban teleljen át, és•bányásszon szenet, ezeknek aztán sikerült is vagy 30 tonna barnaszenet kibányászni az egész télen át, ami ilyen drágán előállítva valóban luxu^pzámba mehetett. Ugyan ki hinne ma már abban a régi mesében, amely arról szól, hogy a kinai-japáni kivitel,az ószaldsarkon át vezető szállítási vonalon bonyolítható le legelcsobban és legcélszerűbben? A soká keresett északnyugati és északkeleti világátjáro, amelynek felfedezésére.Hollandia valaha 25.0UO holland forintét, Anglia pedig 20.0^0 font sterlinget tűzött ki, ma mar elvesztette teljesen kereskedelmi jelentőségét. #á az uj retorhajoval északkeleti szállítási vállalatot kezdeményeznének, manapság senki sem venne ily..n részvényt. +'J*m. A sarkvidéki kutató expedíciók eddigi sorsa is bizonyítja azt, hogy nagyon valószínűleg a sarkvidéken mindon különösebb gazdasági érték hiányzik. H n arrafelé valamit találni lehetne, akkor azt bizonyára meg is találtákLazok, akik néha éveken át kényszerűségből ott tartózkodtak és a sarkútazoknak sokkal jobban monnej, mint pl. Bayernek, a Tegethoíf tisztjének, aki szegényen élt aundig. /folyt. köv./ L vú&xet j M-Oju4
