Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-25 / 40 [1506]

Matej ./tárca folytatás ./ Igazság szerint sokkal inkább brat, mint a cseh. Mert bizony cse­het egyet se látott a tot viskók, sovány kis kruupliföldekért meg­halni. 0 ugyan akkor se bánta, ha ott a korházban azt mondták rá, hogy "magyaron", mert hiszen senki se fizette ozőrt s csak azt tudta és érezte, anit látott* -Haj, haj, furcsa sor! - dünnyögte ^atcj. - Minden meg­bolondult mostanátaíí. lassan szakadozott, gomolygott a köd,s jobbról,az állomás felől zúgás hallatszott. Mint mikor embertömegek XLXX$.$.±ÍXX, kiáltása morajlik messziről. Azután egy ember körvonalai buk­kantak fel a ködben. Pávol volt; Lassan mog-megtántorodva jött. - Mi történt Pávol ? Mind elmaradtatok a munkából,pedi** már két ora - kezdte a beszélgetést Matej. Pávelból dült a pálinka gőze. Megtámaszkodott a kapu­ajtonan,nagy vérbenuszó szemmel nézett a rokkantra s rekedten szólt - Nagy nap! Mától kezdődik szloboda. - Szloboda ? Azután milyen lesszx az? - Hát - most már mindent azabad tenni. 4 szegény ember­nek mindent azabad. - Hm. Hát a Kricsmarics pálinkás hordóját is szabad az embernek haza guritani,a maga pincédébe. ? - Szabad. Azért van szloboda. - Hm. Akkor jó dologház a szloboda. - Hát persze,hogy jó. Iszen a prágai bratok csinálták a'szlobodát. Hogy |o dolga legyen a szegény tótnak. - - Dolgozni se kell? - Nem hát! Ez a szloboda. - Aj!- aztán ki vágja o</fát arra fönt a hegyekben,ha egyszer nem kell dolgozni. - Te kecske! Hát senki! - Senki ? Hát akkor mit fűrésze lünk itt? - Ej hát semmit! - Hm. De azért fizet minket a -azda? - Persee. Ez a szloboda. - Aj,aj! De hát miből fizet,ha egyszer nem tudja a dcs: kájat eladni,mert deszkája se lesz ? Pável meghökkent.Megvakarta a fejét. - Hát tudod:- magam se nagyon tudom. Ez különben a gazda dolga. -Igazad van Pável. Hanem még valamit mondjál a szlo­bodárol. Akiknek földjük van,azoknak sem kell dolgozni ? -Nem^hát ! A szloboda incenkmo a egyformán szloboda. - Még csak. egyet _ondj PávelJ ha azok se dolgoznak, akkor hogy lesz a kenyér? Hogy lesz a krumplicska? Pável ráméredt,majd bossnusan rázta meg a fejét. - Mit tudom óá! Azok tudják akik kitalálták a szlo­bodát. En^nem töröm a fejem,mert sok olyan dolog van a szlobodátan amit nem értek. Én csak annyit tudok,hegy az jó a szegény embernkk /­meg,hogy most már semmi közünk a magyarokhoz. Tótország leszünk. Együtt löszünk a csehekkel. Matej szemei kerekre nyiltak. - És a katonaság? - Az is mi leszünk meg a csehek, a magyarokat elker­getjük. - De hát akkor a háború^., ki védi a tótokat? - Ejnye,hát a csehek. Különben is véga a háborúnak, A csehek győztek. Matej megfogódzott,hogy el ne essék.Csak hebegett.' - A csehek győztek? Hát hol,melyik fronton harcoltak ? Zit vertek meg? - Igazság szerint én sem tudom megmondani.De biztosan ugy van,hogy a magyarokat verték meg. Mert a magyarok mind el­mennek. Egyik a másik után megy. Matej, a szegény Matej továb; is kérdezősködött volna, /folyt.köv./ jjű

Next

/
Thumbnails
Contents