Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-01-31 / 9 [1505]
Mennyit űr az emberi élet ? Az emberi életet különböző körökben máképen értékelték. A középkorban kegyetlenül büntették a lopást, mig n gyilkosságot cskk enyiia büntetéssel sújtották,sőt a gyilkos egyszerűen váltságdij lefizetésével megszabadulhatott a büntetéstől. Az emberi élet megbecsülés, a bünetőjogban egészen újkori eredeti. Azt ta tják Ci az erkölcsi érzék is azt diktálja, hogy az emberi életet nem lehet pénzben felbecsülni, pedig ez a szokás máig is megvan, AZ angol kormány a -meggyilkolt egyiptomi főparancsnok életéért fél-millió font vált ságdijat követelt, Mussolini 50 millió lirát íixettetott azokért az olasz katonákért, akiket a görögök megöltek az albániai határon. Az amerikai kormány a Teheránban megölt konzulért egészen szerény összeget követelt. Egy amerikaid tudós Statisztikus most értékskálát dolgod zott fel az enjberi élet felbecsülésére. Alapegységül az afrikai busma' veszi, akinek értéke szerinte egy dollár, A kulturnépek/anafck az alapegységnek sokszorosai. most már A kinai, az egyiptomi és az ázsiai földműves tiz- dollár értékű, az európai földmüves,axlalkániakat kivéve, 25 dollár, az európai ipari munkás 35 dollár, az európai .szabadfoglalkozásúak 5 0 dollárt érnek. A legnagyobb értékűek természetesen az amerikaiak,• akiknek minimális írtéke tizezer dollár. A kiváló amerikai statisztikus, sajnos, elhallgatja értékelésének alapelveit,Nyilvánvaló azonban, hogy a gyakorlati életben való hasznavehetőségeket veszi alapul, A költőkről, Írókról nem emlékezik meg, de felfogásából kitűnik, hogy ezek az emberiság számbe se vehető kategóriáját alkotják. Mithogy munkájuk gyak orlatilag nem hasznosítható, ezeket a kapa-kasza-kerülőket az alapot szolgáló egységgel, vagyis a primitív középafrikai busmanokkal tartja üke t egyenlő . értóküeknek . A szovjethóring. A moszkvai Pravda cimü lap sikket közöl: " A skót hering szcvj etizá&Üsa"cinen. Az ujságközlemény elmondja, hogy az orosz külkereskedelmi népbiztosság Angliában skót heringet vásárölti Ha polgárilag berendezett államok között történik meg a héringvásárlás, - például Áftglia és Németország között, akkor költségtöbblet cimén a hering ára mintegy 30 jí-kal emelkedik. De vájjon mi történik akkor, ha a hering Oroszországba kerül? Ebben az esetben a szovjet rendelkezések hatálya alá kerül és a szovjet hatások vesznek rajta erőt. Ez már abban a percben kitűnik, hnint az üzletet megkötik. Különböző elemek megkezdik az ár felhajtását: meglehetős számmal jelentkeznek olyanok, akiknek közvetve vagy közvetlenül részük volt az üzlet megkötésében és ezek mind jutalékokat kapnak. Egy másik xcsomo • ember utazási és ellátási költs^,gek cim^n zsebel te jó töneg pénzt", ismét mások túlórázás cimén számolnak fel jutalékot és igy tovább. Ezekután jönnek a jutalékok és a leadások a különböző orosz hivatalos és félhivatalos intézmények*és szervezetek részére, mint amilyenek a Dobrochim, Vehmáteljet Dobrolet s a többi. Mindezeknek a megdolgozása után elmondható, hogy a heringezovjctizálva van. De az ilyen hering ezután elég drága ám. Egy hordó heringet, amit Londonban 21-22 rabéiért vásároltak, Moszkvában 98 rubelért árulnak. Ez a szovjetizálás, ugylátszik, megfincmitotta a hering minőségét. AZ orosz szovjet hivatalos lapja, a Kooperetivneje Djelc keserűen panaszkodik* azon,hogy a szovjetben egymást érik ós állandóan napirenden vannak a legkülönbözőbb visszaélések, a lopás és csalás, a sikkasztás, amelyeknek a száma a legutóbbi időben olyan veszedelmesen emelkedik, hogy a szakszervezeteket most már a legnagyobb aggodalomba ejti. A szakszervezetek pénztárosai a legkisebb aggodalom nélkül veszik igényié saját céljaikra a rájuk bizett pénztárakat. A befelyt pénzekből saját használatukra, vagy ismerőseiknek kölcsönöket adnak, sőt -teljesen ismeretlenekkel is kötnek némi borravaló ellenében kölcsönügyleteket. & lap szerint ez már egészen rendszerré fejlődött *'és sohasem jutnának a végére, ha minden egyes esetben felelősségre vonnák a bűnösöket.
