Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-02-05 / 10 [1505]
— ^, fcUAK üeiíiKiaaas. íu . azs.o.XVÜÖ ,. georuar o.-en. Kssckaó HUSZÁR KÁROLY nyilatkozik a parlament betegségéről és uj választójogi terveS&térő 1. Huásér Károly a nemzetgyűlés alelnöke uj választójogi tervezetét dolgozott ki, amelybt inditvány formájában a nemzetgyűlés elé terjeszt, munkatársunk kérdést intézett Huszár Károlyhoz a tervezet dolgában és a következő választ kapta: ő - A parlamentek az egész világon betegek.Áll ez a magyar parlamentre is. A betegség oka mindenütt és nálunk is az, hogy a politikai jogok kiterjesztésevei nem tartott ZSpést a nagyobb tömegek politikai iskolázása. Sem az iskola, sem a társadalom nem fordított elég gondot arra, hogy azok az egyének, akik időnként döntenek a nemzet sotsa felett, annyira tájékozottak legyenek a közügyekben, hogy a. demagógiának minden árnyalatától függetleníteni tudják magukat. Igy történt meg, hogy egyes kerületekben helyi-demagógok, akik a választóközönség előtt nem a lelkiismeretesebb módon beszélnek, legázolták a magyar inteligenciának azokat a tagjait, akik a közélet szempontjából legértékesebb, mondhatni iegszükségesebb elemfek. - A mostani választás i rendszer sem tökéletes. Sokkal több szerepet juttat a politikai szemvedélyck érvény sülésének, mint a józan megfontolásnak. Én egyénileg nem vagyok ellene sem az általános, sem a titkos választójognak, de emeltett a rendszer mellett szükségesnek tartom, hogy: 1. / a kenzervatiV jelilegü pártoi«L ..sokkal szorgalmasabb tevékenységet fejtsenek ki a politikai nevelés terén, 2. / a kormány egységes és valóban népies politikai alkotásokkal kapcsolja magához a társadalom legegészségesebb rétegeit, 3. / biztosíttassák intézményesen annak a lehetősége, hogy a legkiválóbb férfiak, akik jellem és tudás szempontjából elismert tekintélyek az országban, pártkülönbség nélkül bekerüljenek a t örvónyhozásba. - Az utóbbira nézve alnemzet gyűlésen inditványt fogok tenni, hegy vezettessék be a mai kerületi válastási rendszer mellett a lajstremes szavazás is. Ennek lényég© az vxlna, hegy minden szavazó két szavazattal rendelkeznék. Az egyikkel döntene abban a kerületben, ahol lakik és ott az a képviselő j eleit nyerné * mandéttí&ct* aki a legtöbb szavazatot kapta. Ezen választásba belekerülhetnek azofe a jelöltek, akik valamely vidéknek szociális érd keit vannak hivatva i stápolni. - A második szavazattál, melyet feltétlenül titkosan adnának le, országos listákra történnék a szavazás. Minden pártnak jogában állna egy 100 főből álló jelöltlistát összeállítani. Természetesen minden párt jiagy gondot fordítana arra, hogy a lajstromon az cr-s szag vezető egyéniségei szerepeljenek. Ezekből a lajstromokból minden párt annyi jelöltjét jelentenék ki megválasztottnak, ahány percentjét kapták az országban leadott szavazatodnak. Tehót: ha például egy párt q lajstrenekra^leadótt szavazatok 60 $-át kapta országos összesítésben, akkor a lajstrom elején lév 5 hatvan jelölt választatott meg. Ha egy másik párt az egész országban lajstromára 10 £-ot kapott, .akkor az ő listájáról az első 10 ember jön be. Azok, akik a lajstromon szerepelnek, felléphetnek a kerületekben egyénileg is és megválasztásuk esetén a listán az utánuk következőt tekintenék megválasztott képviselőnek, Bizonyosra vehető, hogy minden párt listája elejére azokat a férfiakat tennék, akik a parlamenti munka szempontjából vnlőban nélkülözhetetlenek. Értiikep egyéniségek nem lennének kénytelenek a legundiritóbb valas ztá si/renó' 3z erena magyar inteligenciának, a keresztény társadalomnak, a nemzeti államnak intézményes biztosítása anélkül, hegy a demokrácia elveit sértené. - Amint eddig látom, pártkülönbség nélkül kedvezően fogadják választói rendszeremet. /rr. chinációk esélyeinek kit unni mo/ukat. Az én kombinált választ'si • • e.'ár& <AÁ .
