Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

1. Szakmai előfeltételek, történeti előzmények. - 1.1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vázlatos története a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulásáig.

fórumok alkalmat nyújtottak az időszerű szakmai kérdések megbeszélésére, a tapasztalatcserékre, a különféle egyéni kutatásokon alapuló beszámolók meghallgatására, a rendező városok művelődésének, könyvtárügyének megismerésé20 re és a ritkán látott kartársakkal való beszélgetésekre."" Az elnökség többször rendezett vitát a könyvtárügy időszerű kérdéseiről, szervezett emlékülést az elhunyt kiváló könyvtárosok szakmai tevékenységének felidézésére. Erősödött a kiadói tevékenység is. Az 1960 óta megjelenő Tájékoztató mellett, amely elsősorban az egyesületi események hírlevele volt, az 1972-es tagdíjemelés lehetővé tette az évkönyvek folyamatos megjelenését is. Az évkönyvekben a szervezeti beszámolókon kívül a vándorgyűlésen elhangzott előadások, korreferátumok nagy része is rögzítésre került. A rendezvények többségének szervezése, lebonyolítása a területi és a szakterületi szervezetek feladata lett. Fontosságukat jelzi, hogy például 1980-ban az MKE tagságának több mint fele megyei szervezetekben dolgozott. A megyei szervezetek vezetősége a tagság igényének megfelelően önállóan, de az elnökségi irányelvek figyelembe vételével alakíthatta ki programját. A szakterületi, szakmai szervezetek könyvtártípusonként szerveződtek, egy-egy szakterület könyvtárosainak összefogására. Elsőként a zenei (1970), majd a műszaki (1970) és az ifjúsági könyvtárakban (1973) dolgozók hozták létre a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belüli szakmai szervezetüket, szekciójukat. Később a gyermekkönyvtárosok (1974) és a társadalomtudományi intézetek munkatársai (1977) gyarapították a sort. 1981-ben levéltári szekció kezdte meg működését. A levéltári dolgozók kétharmada, hozzávetőleg háromszázan jelentkeztek tagnak. A szekció létrejötte felújította a hagyományosan jó együttműködést a könyvtárosok és levéltárosok között. A kapcsolat a felszabadulás után megszakadt, hiszen a könyvtáros egyesület 1956-ban levéltáros szakosztály nélkül alakult újjá. A szekció rendezvényei segítették a levéltári munka hatékonyságát. A szekció 1986 végén kivált az MKE-ből, önálló levéltáros egyesületté alakult.

21 A tagok cselekvési kedvének növelésére az MKE 1983 óta pályázatokat ír ki. 1985-ben pedig elnökségi határozat született a Magyar Könyvtárosok Egyesületéért Emlékérem alapításáról, amelyet először a XVII. vándorgyűlésen, az MKE megalakulásának 50. évfordulóján adtak át.

2 A nyolcvanas évek végére az egyesület munkájában megnőtt a szervezetek súlya, szerepe. A nagyobb mozgástér biztosításához szükségessé vált az egyesület szervezeti átalakítása, a működés szabályainak korszerűsítése. 1987-ben az elnökség új alapszabály tervezet készítését határozta el. 20

Vértesy, 1972-1986. 226. p. 21 Vértesy, 1972-1986. 228. p. 22 Kronológia, 1935-1985, 54. p. 16