Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

1. Szakmai előfeltételek, történeti előzmények. - 1.1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vázlatos története a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulásáig.

Az alapszabály önálló szakosztály megalakítását nem tette lehetővé, ezért könyvtároskör szervezését határozták el, amelyet Szabó Ervinről neveztek el. 1956-ban a népművelési miniszter hozzájárulásával a TTIT irodalmi szakosztálya keretében megalakult a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre, amely magát a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete utódának vallotta. A Kör céljainak a következőket tartotta: „1. Havonta klubestek rendezése. 2. A nevezetesebb magyar könyvtárak megismerése. 3. Előadások, ankétok szervezése. 4. Kül- és belföldi társasutazások. 5. Könyvcsere, nemzetközi vonatkozásban is. 6. Keszthelyen üdülőszobák, Budapesten vendégszobák fenntartása. 7. Látogatások papírgyárakban, nyomdákban, szerkesztőségekben, kiadóknál. 8. Képviselet az IFLA-nál, a FID-ben".

14 E célokból sokat sikerült megvalósítani. A Kör felvételét kérte a könyvtáros egyesületeket tömörítő nemzetközi szervezetbe, az IFLA-ba. 1957-től megyei csoportokat szerveztek, a Kör tagjai nemzetközi tanulmányutakon vettek részt. 1958-ban vetődött fel a Szabó Ervin Kör könyvtáros szakosztállyá alakításának gondolata. Ekkor fogalmazódott meg az addigi program módosításának igénye: a tagság szakmai fejlődésének erőteljesebb szolgálata, a különböző könyvtárakban dolgozók egymáshoz való közelítése, a könyvtárosok nagyobb társadalmi megbecsülése. Ebben az évben a Szabó Ervin Kör tagjainak száma 570 fő volt. 1960-ban a Kör vezetői kidolgozták a Magyar Könyvtárosok Egyesülete alapszabályának tervezetét. Az önálló, országos hatókörű egyesület igénye egyre sürgetőbben merült fel, különösen a vidéki könyvtárosok körében. A megalakulásra azonban most is várni kellett egészen 1965-ig, a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre második küldöttközgyűléséig. Az alapszabály elfogadásával június 11-én mondták ki a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulását. Az egyesület vezetőségének tagjai lettek: díszelnöke Kőhalmi Béla, elnöke Mátrai László, főtitkára Székely Sándor, alelnökök Kovács Máté és Szász Károly.

16 A Művelődésügyi Minisztérium 1965. november 15-én kelt 73003/1965. sz. rendeletével hagyta jóvá az alapszabályt és rendelte el a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (továbbiakban: MKE) nyilvántartásba vételét. Mint azt az 1973-as évkönyvben olvashatjuk, az egyesület vándorgyűléseket, ankétokat, vitaüléseket, előadásokat szervezett. Kiadványcseréket, szakmai tanulmányutakat bonyolított, folyamatosan tájékoztatta tagságát. Az évenként megrendezett vándorgyűléseket rendszerint a megyeszékhelyeken tartották. 1966-tól sorra alakultak az MKE megyei szervezetei, 1970-től pedig szakmai szekciói: zenei szekció (1970), műszaki könyvtáros szekció (1970), ifjúsági l4

Vértesy, 1935-1972. 169. p. 15 Kronológia, 1935-1985. p. 17-18. l6

Vértesy, 1935-1972. 171. p. 17 A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve / [szerk. Kéki Béla]. - 1973. - Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, [1975]. -7. p. 14