Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

1. Szakmai előfeltételek, történeti előzmények. - 1.1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vázlatos története a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulásáig.

könyvtáros szekció (1973). Élénkültek a nemzetközi kapcsolatok is. A magyar könyvtárosok megbecsülését jelentette, hogy 1972-ben, a könyv és az olvasás nemzetközi évében, az IFLA 38. közgyűlését Budapesten rendezték meg. 1972 végére a taglétszám jelentősen megnőtt (1549 fő). A tagok az ország 19 megyéjében, különböző típusú intézményekben dolgoztak. A létszámnövekedés, az új feladatok, megkövetelték az alapszabály módosítását. Az 1972. december 14-én tartott tisztújító közgyűlés módosította az alapszabályt, új szervezeti formákat vezetett be a differenciálódó igények kielégítésére. Az egyesület anyagi helyzetének javítására új, a jövedelmek arányában emelkedő tagdíjat állapítottak meg, határozatot hoztak az évkönyv kiadásáról is. Az egyesület célját a módosított alapszabály árnyaltabban fogalmazta meg, bár lényege megegyezik a korábban megfogalmazottakkal. „Új elem, hogy az egyesület egyre többet hallatja szavát könyvtárpolitikai kérdésekben, részben saját kezdeményezésére, részben állami és politikai szervezetek felkérésére."

18 Az MKE elnöke Székely Sándor lett. Mátrai Lászlót díszelnökké választották. Az ellenőrző bizottság elnöke Walleshausen Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának akkori helyettes igazgatója lett. Munkájukat új, 25 tagú elnökség segítette. A Művelődésügyi Minisztérium 1973. október 11-én hagyta jóvá az egyesület új alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a területi és szakterületi szervezeteken keresztül kívánták biztosítani azt, hogy minden tag valamely működő szervezethez tartozzék, ahol jogait gyakorolhatja, szakmai tevékenységét kifejtheti. A szakterületi szervezetek - szekciók - az azonos típusú könyvtárak munkatársainak összefogását szolgálták. Az 1972-es Alapszabály 19 területi szervezetet (melyből 7 szervezés alatt állt), 6 szakterületi szervezetet és 6 bizottságot említ.

19 Lehetőség volt tehát állandó vagy ideiglenes bizottság létrehozására. A bizottság, az alapszabály szerint nem szervezeti egység, hanem olyan szakmai csoport, amely a tagság munkakörének, illetve érdeklődési területének megfelelően, elnökségi jóváhagyással jön létre. Az alábbi bizottságok alakultak: osztályozási és indexelési bizottság, bibliográfiai bizottság (1973), könyv- és könyvtártörténeti bizottság (1974), könyvtártechnikai és gépesítési bizottság, olvasáskutatási- és pedagógiai bizottság (1976), audiovizuális bizottság (1981), könyvtári módszertani bizottság (1982). 1972 után csökkent a központi rendezvények száma, a vándorgyűlések viszont népszerűvé váltak. A résztvevők egyre növekvő számát Vértesy Miklós a témaválasztással magyarázta. „A megvitatandó tárgyak jó kiválasztása mellett ezek a Könyvtárosegyesületünk fél évszázada, 1972-1986 / Vértesy Miklós. In: Könyvtáros, 1987, 4. sz. 225. p. (továbbiakban: Vértesy, 1972-1986). 19 Tájékoztató a Magyar Könyvtárosok Egyesületéről / [közread, a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete. - Budapest: MKE, 1973.-p. 10-11. 15