Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Mennyeiné Várszegi Judit: A Bakony. Egy tájegység megjelenése a helyismereti gyűjteményben.

Az Oreg-Bakony, vagy Magas-Bakony a legnagyobb területű és legmagasabban fekvő része a Bakonynak. Ha Bakonyrol esik szó, a közgondolkodás gyakran ezzel a földrajzi egységgel azonosítja. A földrajztudomány korábbi neves képviselőinek meghatározásai azonban eltérnek e tekintetben.

3 Az 1972-ben megjelent alapmű, Magyarország honismereti bibliográfiája a Bakony hegység földrajzi tárgyszó után 49, a pótlásban szereplő 2 tétellel együtt 51 bibliográfiai leírást közölt.

4 2005 tavaszán, 33 évvel a kötet megjelenése után a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár honlapjáról elérhető elektronikus helyismereti katalógusban a Bakony szóra keresve 651 találatot kaptam, további 237 tétel szerepelt a szintén itt található 19982003 közötti időszak cikkbibliográfiájában. A győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár online olvasói katalógusában 25 tétel kapcsolódott a Bakony tárgyszóhoz és további 101 tétel a Pannonhalmi-dombság/dombvidék, ill. a Sokorói-dombság/dombvidék földrajzi fogalmakhoz. A felsorolt néhány adat jól szemlélteti, mennyire megszaporodott a tájegységgel foglalkozó irodalom és tapasztaljuk, hogy a világháló segítségével milyen könnyen tájékozódhatunk az egyes gyűjtemények feltárt állományáról. A Bakonynak, mint tájegységnek a megjelenését a helyismereti gyűjteményben a dokumentumtípusok egy-egy darabjának bemutatásával illusztrálom. A kartográfiai anyag fontos dokumentumtípus a könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben, noha viszonylag kevés eredeti térképet találunk az 1945 előtti időszakról, hiszen azokat elsősorban a helyi levéltárak őrzik. A digitális technikának köszönhetően az utóbbi időben ezek a források az érdeklődők széles tábora számára elérhetővé válnak elektronikus úton, vagy hagyományos könyv formában. A Kogutowicz Manó által 1888ban készített Győr megye térképén a Pannonhalmi-dombság kistájat láthatjuk.

5 ÉszakNyugaton a Bakony a Kisalföldet határolja, központi része a Sokorói/Pannonhalmidombság, melynek hármas halomgerince mélyen benyúlik a Kisalföld területére. „A képdokumentumok érdemleges információkat közölnek az adott hely múltjáról és jelenéről; közelebbről: a város és falukép alakulásáról, az utcákról, az épületekről, a szobrokról, a temetőkről, a társadalmi életről, a viseletről, a lakáskultúra változásairól, az építészeti stílusokról, az eseménytörténet mozzanatairól."

6 A képeslevelezőlapok az 1900as évek elejének fontos kordokumentumai. Más könyvtárakhoz hasonlóan a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének 1945 előtti képeslapjait Interneten 3 Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Bp., 1959. p. 8-11. 4 Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája. Bp., 1972. l.köt.p.41-43., 890. 5 Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerk.: Néma Sándor. Győr, 2003. 287 p. 6 Bényei Miklós: Helyismereti tevékenység a könyvtárakban. Nyíregyháza, 1994. p.42. 93