Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Mennyeiné Várszegi Judit: A Bakony. Egy tájegység megjelenése a helyismereti gyűjteményben.

is elérhetővé tettük, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkollégiuma támogatásával.

7 A Pannonhalmi-dombság legismertebb épületegyüttese a Szent Márton hegyén épült Pannonhalmi Főapátság. Az 1930-as években készült képeslapon a Pannonhalmi Főapátság látható.A bencés közösség 1996-ban ünnepelte a monostor alapításának 1000. évfordulóját. A könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben természetesen a könyvek a kutatás elsődleges forrásai. A Bakonyról szóló irodalom gazdag tárházából meg kell említenünk azon jeles személyek nevét, akik lehetővé tették, hogy az egykori tájat és népét a ma élők is megismerhessék. A felsorolás élén Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása c. munkája áll.

8 A földrajz, statisztika, történetírás korszakalkotó képviselője az 1732-36 között készített anyagban a bakonyi nép életmódját, gazdálkodását is lejegyezte. Az elkészült munka annak idején nem került kiadásra a Veszprém Megyei Levéltárnak köszönhető a mü 1990-es megjelentetése.

9 Meg kell említenünk, hogy Bél Mátyás kéziratának fordítója az a Takáts Endre, akinek élete Sopron és Veszprém városához egyaránt kötődik.

10 Vályi András: Magyar országnak leírása c. munkájában a települések betűrendjében megjelenik a Bakony, mint táj. "Nevezetes erdő Veszprém Vármegyében, noha mint egy 12. Mérföld, szélessége pedig néhol kettő, néhol három, néhol pedig öt mérföld..."" Az 1800-as években a történettudomány, a régészet, múzeum egyet jelentett Rómer Flórissal, a bencés szerzetes tanárral, a győri múzeum megalapítójával. Tanulmányai során megfordult Pannonhalmán, Győrben és Bakonybélen is. 1859-ben a nyári iskolai szünet idejére komplex "terepbejárást" és gyüjtőútat szervezett a Bakonyba, "melyet nemcsak természettudományilag, de inkább régiségbeli tekintetből" kívánt átvizsgálni. Rómer a terepbejárás eredményeiről, élményeiről a Győri Közlöny hasábjain számolt be. 7 http://infoserver.kkmk.hu/digitalis/ 8 Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. Notitia Comitatum Veszprimiensis. Veszprém, 1989.[1990.] 255 p. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 6.) 9 A kézirat sorsáról és a megjelentetés körülményeiről u.o. p. 7-9. 10 Takáts Endre (1907-1984). 1950-61 októberéig kisebb megszakításokkal a Soproni Levéltár igazgatója volt, írásai megjelentek a Soproni Szemlében, melynek szerkesztőbizottságában is tevékenykedett, majd 1961. október 1-től a Veszprémi Állami Levéltár vezetője lett. 11 Vályi András:Magyar országnak leírása Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördöházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, különbféle termésbéli tulajdonságaik, a betűknek rend.gyek szerént feltaláltatnak. Lkot. Buda, 1796. p. 98. 94