Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár.

1. nap Monok István: A helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár digitalizálási stratégiája, a másik egy tézis-sor (több intézménnyel egyeztetve): A közgyűjtemények a nemzeti kulturális örökség digitalizálásában címet viseli*. Ezekkel a dokumentumokkal már közelebb léphetünk a helyismereti célú digitalizáláshoz. Engedjék meg, hogy ne bizonygassam, mennyire fontosnak látom a helytörténeti és helyismereti kutatásokat, azok bibliográfiai feldolgozását, teljes terjedelmű hozzáférhetővé tételét. Nincsen összefoglalás, elméleti munka ezek nélkül a hangyamunkával összehordott, komoly felkészültséggel összefoglalt tanulmányok, monográfiák nélkül, nincsen igazi nemzeti könyvtár (és nemzeti digitális könyvtár) ezek nélkül a helyismereti gyűjtemények nélkül. Ha mégis lenne, az olyan is volna. A továbbiakban az OSZK következő ötéves stratégiai tervének néhány olyan elemét emelném ki, amelynek megvalósítása a helyismereti gyűjteményekkel való rendszeres együttműködés nélkül nem lehetséges. Beszélni fogok tehát: • a MOKKA kiterjesztéséről, • az országos humán szakirodalmi bibliográfiai adatbázisról, • a Nemzeti Elektronikus Periodika Archívumról, • az országos képeslap adatbankról, • a Magyar Könyvtári Minerva programról és • a Kárpát-medence nyomdászai adatbankról. Nem jelenti ez azt, hogy egyéb területeken, programokban ne kellene együttműködnünk, legyen szó bibliográfiai munkáról, vagy teljes szövegű digitalizálásról. A MOKKA kiterjesztése A saját katalógus retrokonverziója mellett az országos nyilvántartások az első körben hozandók létre az interneten. Ha ugyanis nem tudjuk, hogy mi jelent meg egyáltalán, mit birtoklunk mint írott kulturális örökséget, akkor nagyon sok és nagyon súlyos gondokat okozunk. Nem arról van szó ugyanis egyszerűen, hogy a felhasználónak kevesebb lesz az információja, hanem arról, hogy - tetszik, nem tetszik - ami az interneten elérhető, az felértékelődik. Ha csak az utóbbi évtizedekről talál az olvasó adatokat, akkor azt hiszi, hogy az utóbbi generációk * Megjelent: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2004. 7. sz., 3-5.p. 11