Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár.

1. nap Monok István: A helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár sokkal jobbak, mint elődeik. Metaadatok szintjén nagyon gyorsan számot kell adnunk kulturális örökségünkről. Ezután kell digitalizálni az egyes darabokat (szöveg, kép, film, hang). A MOKKA tehát nem egyszerűen egy közös katalógus: a nemzeti könyvtár katalógusai és nyilvántartásai kiegészülve a csatlakozó könyvtárak katalógusrekordjaival a magyarországi kulturális örökség könyvtárakban őrzött részének nyilvántartása, a hozzáférés legfontosabb adataival. Olyan dokumentumok pedig, amelyeket az OSZK nem őriz, leginkább a helyismereti gyűjteményekben találhatóak. Nem csupán könyvek, folyóiratok, diáklapok, hanem plakátok, műsorfüzetek, halotti értesítők, képeslapok és más ezernyi aprónyomtatvány, dokumentumfilm, hanganyag. Az országos humán szakirodalmi bibliográfiai adatbázis Azt hiszem, kevés ember gondolja azt - bár már találkoztam néhánnyal -, hogy az egyes tudományterületek műveléséhez nem kell ismerni azt, amit az elődök írtak. A bibliográfiai számbavétel különösen fontos a történeti diszciplínák művelői számára. A könyvtárosok pedig a kérdést - kell, vagy nem? - fel sem tehetik maguknak. Köreinkben nem kérdéses, hogy szükség van egy országos humán szakirodalmi adatbázisra, és azt sem vitatja senki, hogy ezt csak a könyvtárak együttműködésével lehet megvalósítani. Az adatbázis a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) keretprogram része, kiegészíti a könyvek, a periodikumok, a régi könyvek, a kéziratok és a CD-ROM-ok közös nyilvántartását. A továbbiakban néhány olyan közhelyet fogalmazok meg szakszerűtlen kifejezésekkel, amely talán bosszantja a profi bibliográfust, de a szakszerűség öncélként a mi esetünkben szakmai közösségünk elszigeteltségét, a produktumot tekintve használatlansághoz vezet. Most tehát egy átlagos olvasó szempontjából próbálom elmondani, milyen humán szakirodalmi bibliográfiai adatbázist szeretnék. Meggyőződésem, hogy egy jó könyvtáros szempontjai ettől nem térhetnek el. Az első kérdés, amelyet a könyvtárosnak is meg kell fogalmaznia a munka elkezdése előtt az az, hogy ki használja majd, és milyen céllal ezt az adatbázist. A kutató, az olvasó és csak ő utánuk az a könyvtáros, aki az előbbi kettőt segíti az adatbázis használatában. Az adatbázisnak tehát olyannak kell lennie tartalmában és formailag, hogy azt egy tájékozott olvasó akár könyvtáros segítsége és külön betanulás nélkül is használhassa. A használat célja: bibliográfiai 12