Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár.

1. nap Monok István: A helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár ismeretszerzés, olyan adatok megszerzése, amelyek segítségével megtalálható egyegy szakterületre vonatkozó szakirodalom. Ki, mit írt egy témáról, és amit írt, melyik nyomtatott médiumban, vagy - ha nincsen nyomtatott változata -, melyik nyilvánosan és ingyenesen elérhető teljes szövegű adatbázisban olvasható? Ezen kívül minden kiegészítő adat - egy bibliográfiai adatbázisban - érdektelen az olvasó számára. Mit tartalmazzon az adatbázis? Minden humán tudományra vonatkozó bibliográfiai adatot. A meglévő adatbázisok anyagát - ezek közül a legnagyobbak az IKER, a MANCI, a hungarika információ, a tematikus és helyismereti bibliográfiai adatbázisok -, a humán szakirodalmi bibliográfiákat és a humán szakmai folyóiratok repertóriumait. Hogyan készüljön az adatbázis? Alapuljon a könyvtárak együttműködésén, és egészüljön ki a folyóirat-kiadók és a szakmai bibliográfiákat készítő műhelyek speciális ismereteivel. A meglévő, már adatbázisba szervezett rekordokat egyetlen adatbázisba kell konvertálni. A retrospektív építkezés: a megjelent szakmai bibliográfiákat és a folyóiratok repertóriumait ugyanebben a rendszerben kell rögzíteni (nagyon gyorsan). Mindegyik tartalmaz olyan külön információt, amilyet a másik nem, így a duplumok kiszűrésekor ezek az információk nem veszhetnek el. A kurrens adatbázis-építés alapját a könyvtárak folyamatos együttműködése teremti meg: a könyvtárak felosztják egymás közt a repertorizálandó periodikumokat, és azokat teljes egészében, tehát hiánytalanul, nem válogatott módon, de könyvtáros elvek szerint tárják fel. Az egyes szakmai bibliográfiákkal foglalkozó műhelyek - számos esetben ugyancsak könyvtárak: helyismereti bibliográfiák, saját dolgozók szakirodalmi adatbázisai stb. - a bibliográfiai rekordokat elvihetik, és elvégezhetik a saját szakmájuknak megfelelő tartalmi feltárást. így speciális szakterületi adatbázisokat építhetnek. A „nyers" rekordokért cserébe az adatbázis kéri a szakmaspecifikus tartalmi feltárás eredményét. Müyen technikai háttérrel készüljön és működjön ez az adatbázis? Olyannal, amely lehetővé teszi a már most nagyon sokféle rendszerrel való kommunikációt és adatcserét. Tehát legyen szabványos (informatikailag és könyvtáros szempontból is). A humán szakirodalmi bibliográfia azonban formailag nem nemzeti bibliográfia (tartalmilag természeténél fogva az). Olyan könyvtári szabványos formát kell tehát választani, amely legközelebb áll a 13