Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Nemes Erzsébet: Olvasókörök.

Az olvasókörök, egyletek az 1940-es évekre stabilizálódva, többnyire önálló épülettel, jelentős számú tagsággal rendelkeztek. Virág Ferenc A Békés megyei agrárproletáriátus és szegényparasztság köri-egyleti életéről, művelődéséről, 1934—1944 című művében olvashatjuk, hogy a népi egyletek és körök száma tovább nőtt a két világháború között. 1922-ben 1296, majd 1937-ben 1597 a számuk. Míg Békés megye helységeire átlagosan 3 szervezet jutott, addig például Zala megyében minden hatodik községben található egy. Hogy mennyire fontos volt az önálló épület a körök számára, egy korabeli dokumentum híven emlékeztet, mint a Belsőszőrháti Földművelők köre épületének újjáépítéséért adományokat gyűjtő jegyzék. Az 1901-ben alakult körnek 1924-ben adakozásból lett saját épülete, ami az 1940-41-es belvízben összedőlt. 1946-ban (a II. világháború befejezése után 1 évvel) gyűjtést indítottak a mellékelt írások szerint. Forint nem lévén, természetbeli adományokkal segítettek, hízóval, tojással, szeggel vagy kétkezi munkával. Külön építési bizottságot hoztak létre. Az épületet felépítették, melyet sok más hasonló épülettel együtt az egyesületek megszüntetésével, az egyesületektől elvettek. A VI. Olvasókör nyilvántartó lapja 3. sz. melléklete szerint, mely alakult 1879. február 24-én, a Belügyminiszter 1879. április 30-án láttamozta, nyilvántartásba vette, 1949. március 4-én kelt I./752-2. B.M. IV/3. számú rendelettel a Belügyminiszter az egyesületet feloszlatta. /1217/1949. len./I./752/3. B.M. IV./3. sz. rendelettel helyiségeinek használatát a DEFOSZnak (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) kiutalta. A dátum 1949. március 19. Hajdú Géza, ahol abbahagyta a vásárhelyi egyletek történetét, ott folytatta nagyszerű munkáját, Az olvasókörök városa, vásárhelyi körök, 1945-2000 című művében. Ebben a könyvben részletesen olvashatunk a megszüntetésekről. Kádár János belügyminiszter 508000/1948. IV. 3. sz. rendelkezéséről, polgármesteri jelentésekről, kulákokról, akik a DEFOSZ szervező munkáját úgymond akadályozzák. A vásárhelyi levéltárban található kimutatásokról az 1949 szeptemberétől feloszlatott egyesületekről, az egyesültek könyvtárainak sorsáról. ,A leltározások során a legnagyobb munkát az olvasóköri könyvtárak átvétele jelentette. A könyvek leltározása és elvitele sokszor megelőzte az egész köri vagyon átvételét-átadását. így gyakran két leltárt találunk - különböző dátumokkal. Az utóbbit legtöbb esetben 1950-ben hajtották végre. S ezzel egy időben vették el a körök ingatlan vagyonát, így a székházaikat is. A 4287/1949. (X. 20.) MT rendeletre hivatkozva az épület a város tulajdonába került. Ez pedig az Ingatlankezelő Vállalat révén névleges összegért a DEFOSZ-nak és más szervezeteknek adta bérbe. Számos ilyen leltár fennmaradt és ez nemcsak mint a felszámolás dokumentuma értékelendő, hanem képet ad a köri könyvtáraktól - ha nem is teljeset. (Ez az egyetlen pozitívum ebben a szomorú történetben.) Az általunk feltárt első leltár 1949. február 2-i keltezésű, és a VIII. Olvasó és Társalgó Népkör Damjanich utcai helyiségében készült. A kört az 502.463/1948

IV.113 BM rendelettel oszlatták fel. A leltár sommásan 257 db könyvet említ. Jellemző a köri könyvtárak korabeli hányattatott sorsára, hogy az 189 l-es alapítású kör könyvtára 1947-ben még 402 darabból állt." Köztudott, hogy Nagy Imre miniszterelnöksége alatt enyhült a diktatúra. Hajdú Géza írja, hogy 1954-ben nyolc vásárhelyi olvasókörnek engedélyezték az 1949-ben betiltott működés folytatását. 1956 után a még megmaradt olvasókörök, mint a Hazafias Népfront körei működtek. Nem akarok kitérni a Hazafias Népfront szerepére, de egyetértek Hajdú 95