Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Nemes Erzsébet: Olvasókörök.

Gézával abban, hogy a Hazafias Népfront, mint az Olvasó népért mozgalom elindítója, lehetőséget és védőernyőt nyújtott egy olyan társaság munkájához, akik az olvasókörök felélesztését tűzték ki célul. Hosszú szünet után az 1980-as évek végén sorra alakultak újra az olvasókörök. Mondanom sem kell, hogy elsősorban Hódmezővásárhelyen és környékén. Az első 1987. március 20-án alakult meg az üllési tanyavilágban, a Sipos-malmi Baráti Olvasókör huszonegy taggal. Hódmezővásárhelyen pedig elsőként a Sóshalmi Olvasókör 1987. április 15-én alakult meg újra. 1990-ben már több cikk is megjelent az alakuló olvasókörökről. A Kisalföld 1990. január 17-iki számában A. J. tollából olvashatjuk az alábbiakat. A 18. század végétől országszerte sorra alakultak olvasókörök, jelezve a néptömegek politikai öntudatra ébredését. 1945 után ezeket az olvasóköröket erőszakkal megszüntették. Napjainkban viszont hasonló kezdeményezésekről hallunk. Molnár Zoltán írót kérdeztük meg az újjáéledő mozgalomról, aki a Népfront országos elnöksége megbízásából segíti e körök tevékenységét. (Tehát 1990-ben még a Népfront égisze alatt.) Itt kell említenem, személyes véleményem az, hogy Molnár Zoltán nagyon sokat tett azért, úgymond kovásza volt annak, hogy az olvasókörök újjáéledjenek. A kérdés így szólt hozzá, milyen igény hívta életre ma az olvasóköröket? yi

Az olvasás, a tanulás, a művelődés az olvasókörök számára ma éppúgy nem végcél, mint a múlt századi elődeik számára. Akkor lesznek a hagyományok hű folytatói, ha arra törekszenek, hogy egész együtt élő közösségek jobban, egészségesebben, boldogabban éljenek, olyan szellemi műhely jöjjön létre, amelyik mint a település közössége a magán- és pártérdekeken felülemelkedő összefogásban találja meg együttes boldogulásának útját, és módját". Erre jó példa az 1868. május 3-án alakult és 1990-ben újjáéledt Mohácsi Magyar Kör, amelyről Szűcs László, az újjáalakult olvasókör vezetőségi tagja a következőket írja: A kör három fontos feladatot látott el. Segítette az összetartást az emberek között, olyan volt, mint egy könyvtár, ide jártak az emberek olvasni, nagy szerepe volt az ifjúság nevelésében. A kör megalakulása sok ember nevéhez fűződött, több mint száz személy tartozott az alapító tagok közé. Közülük kilencvenhét személyről vagy egyesületről úgy emlékeztek meg a köri tagok, hogy a kör zászlajának a rúdján kilencvenhét kicsi névvel ellátott szög helyezkedik el. Az alapítók között voltak svábok és sokácok is, ez is bizonyította a nemzetiségek közötti összetartozást. Megismerhetjük a kör működését 1949-ig, majd az újjászervezését a rendszerváltás után, a kör jelentőségét Mohács életében, a jelenlegi programokat, más szervezetekhez való viszonyát, amely bizonyítja, hogy a kör munkája beépül a mohácsi közéletbe. Az olvasókörök szövetségbe tömörültek, mely szövetség az Olvasó népért mozgalom jogutódjaként jött létre 1988-ban, majd 1990-ben bejegyeztette magát a cégbíróságon, és a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette, mint társadalmi szervezetet. A szövetség közös célját úgy fogalmazta meg: oly módon kell a nemzet kultúráját felvirágoztatni, hogy mindenki mindenhol saját szűkebb pátriája értékeit kutassa fel, s ezeken a helyeken szellemi közösségek kialakulásának ösztönzője legyen. Ezzel vissza is veszi a felelősséget az „államosított népműveléstől", bizonyítva, hogy a helyi egyletek - és közösségek is életképesek. Tehát 1987-től kezdődően, immáron tizenöt éve a mozgalom újjáéledt, egymás után alakultak az olvasókörök. Azóta bebizonyosodott, hogy a tagság közművelődésén 96