Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Mándli Gyula: Vác egyesületi életének múltjából.

Mándli Gyula VÁC EGYESÜLETI ÉLETÉNEK MÚLTJÁBÓL 1. A polgárság megszületése Vácott A reformkorban Vác társadalmának aránylag egyenetlen fejlődését gyors felfutások és hirtelen megtorpanások jellemezték. A viszonylag jelentős szerepet leginkább az ősi alapokra visszanyúló püspöki székhely szerepének és földrajzi helyzetének köszönhette

1 (Vác olyan földrajzi helyen fekszik, mely minden Európa térképen látható, hiszen a Duna folyása itt változik meg, itt fordul délnek, s emiatt fontos átkelőhely volt a történelem minden időszakában.) Az abszolutizmus idején városunkban a kapitalista iparfejlődés kezdeteiről beszélhetünk. 1859-ben Püspök-Vác Káptalan-Váccal egyesült, s ettől kezdve egységes lett a rendezett tanácsú város igazgatása. A dualizmus korára a mezőgazdaság: szőlőtermesztés, állattenyésztés mellett jelentős fejlődésen ment át az ipar is. Elsősorban a kézműipar (a céhek megszűnte után az ipartársulat irányításával) fejlődött, gyárakat alapítottak, a nyomdák száma megnőtt, a közlekedésben a gőzhajózás és a vasút nagy előrelépést jelentett. Jelentős azonban a váci hitelszövetkezetek létrejötte, a kereskedelem átalakulása is, köszönhetően a letelepedő zsidóságnak. A város irányításában azonban sok probléma jelentkezik, ami részben az erőteljes pártharcoknak, részben a dilettantizmusnak a következménye. Az 1880-as évek elejétől Freysinger Lajos a Váczi Közlöny hasábjain kezdi meg harcait a város közigazgatásának rendbetételére. Botrányos állapotok uralkodnak a városházán: nincsenek kataszteri térképek, 1882 közepén sincs még a városnak elfogadott költségvetése, fejetlen pénzügyi gazdálkodás folyik. Csáky szalmájához hasonlítja a város pénzügyeinek kezelését, mely miatt „nem viseltetünk bizalommal a városháza iránt". Még arról is gondoskodik, hogy a Pesti Hírlapban megszellőztesse „egy elmaradott város" ügyeit. A sajtóbotrány után intézkedések kezdődnek, kevés eredménnyel, de létrehoznak egy pénzügyi bizottságot Freysinger vezetésével, amely több évtizedig hatékonyan irányítja a város pénzügyeit.

2 A települést ért csapások, pl. a szőlőfiloxéra valamint a nagybirtokok földrendezése (vagyonvesztések) következtében a polgárosodás elég felemás módon ment végbe a városban, amelynek hatását részletesen elemzi Rusvay Tibor: A Váci Polgár 1700 - 1942 című könyvében.

3 'Vác története 1.124. p. In: Vác története. Szerk.: Sápi Vilmos. Szentendre, 1983. 641 p./StudiaComitatensia 1314./ -'Kenyéri Kornélia: A váci sajtó története 1870-1945. TIM. Vác, 1992. 185 p./Váci Könyvek. 6./35-37. p. 3

Rusvay Tibor: A váci polgár: 1700-1942. Vác, 1996. 209. p. 71