Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Mándli Gyula: Vác egyesületi életének múltjából.

A város népességének alakulásában sincs nagy előrelépés: 1857-ben 12.799 fő, 1881ben 13.199,1900-ban 16.808 fő lakik Vácon. 188l-ben az össznépességből 11.136 fő magyar ( 84,28 % ), 740 fő német, a többi nemzetiség mind 400 fő alatt van. 1900-ban 16.800 fő, 1920-ban 19.400 fő lakosa van. 2. Kulturális élet a XIX. századi Vácon Mint püspöki székhely országos hírű oktatási és művelődési intézményeknek adott otthont, amelyeket a püspöki uradalom tartott fent. A középfokú oktatás 1850-től mintegy két évtizedre visszaesett, (megszűnt a líceum, a gimnáziumból algimnázium lett), de az alsó fokú népoktatás gyorsabb ütemű fejlődésnek indult. (Leányiskola, főelemi, vasárnapi iskola és egyleti óvoda jött létre.) A dualizmus korának iskolaügyét már a sokágú, dinamikus fejlődés jellemezte (elemi, polgári és magániskolák, főgimnázium, piarista noviciátus létesítése, iparos- és kereskedő tanoncképzés megszervezése). Figyelemre méltó, hogy nem csak a katolikus egyház, hanem más felekezetek is szerveztek iskolákat. Az iskolán kívüli kulturális életnek és művelődésügynek néhány igazán jelentős szervezete alakult ki és működött Vácon: a Váci Múzeum Egyesület, a Váci Casino, a helyi sajtó orgánumai, de meg kell említenünk a különböző világi és egyházi egyleteket / egyesületek/, amelyek jelentős befolyást gyakoroltak a város közéletére és szórakozási, művelődési lehetőséget biztosítottak a város lakossága számára. (Pl. Váci Dalkör, Váci Kaszinó, Katolikus Legényegylet, Váci Nőegylet, Váci Polgári Kör stb.) 3. Korai civil szerveződések Vácott A legkorábbi egyesületi kezdeményezések összefoglalását egy 1851-ben tárgyalt jelentésben olvashatjuk, amelyet a két város: Püspök-Vác és Káptalan-Vác állított össze a Pest-budai kerületi főispán kérésére. Ezek szerint Vác városában a következő jótékony intézetek és egyesületek működnek: 1. Jótékony nőegylet: amely adakozások gyűjtése révén a középvárosi özv. Kun Bálintné Kisdedóvó intézetének segélyezését végzi. A jelentést követően a szolgabíró utasítására feloszlatták az egyletet és tőkéjét beolvasztották a városi kórház tőkéjébe. 2. Kisdedóvó Intézet: a fent említett Kun Bálintné féle kisdedóvó, amely semmiféle tőkével nem rendelkezik, a gyerekek utáni havi díjból és a nőegylet támogatásából tartja fenn magát. 3. Kisdedóvó Intézet: az alsóvárosban működik Papp János felügyelete mellett, semmi alaptőkéje nincs, a gyerekek utáni havi díjból és a városi pénztári segélyből tartja fenn magát. 4. Czéllövész Egyesület: amely a „...városon kívül fekvő épületének kerítése abban lévő belszerkezete és bútorai a közel múlt zavargás időkben összeromboltatván, e részben szenvedett kára 2000p(engő) fra tehető, - ezen felül jelen 50 tagból álló Egyletnek semmi 72