Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Gomba Szabolcsné: Csűry István pályaképe.
Dr. Gomba Szabolcsné CSŰRY ISTVÁN PÁLYAKÉPE Csüry István születésének 80. évfordulója alkalmából, ránk maradt írásaira és személyes tapasztalatunkra támaszkodva, megkíséreljük életének és munkásságának rövid bemutatását. Könyvtárosi pályája Debrecenhez kapcsolódik, születési helye azonban távolabb keresendő. 1921. július 2-án a Szatmár megyei Mikola községben született. Apja, dr. Csüry Bálint abban az időben kolozsvári középiskolai tanár, 1932-től haláláig, 1941-ig debreceni egyetemi tanár, magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csüry István a kolozsvári elemi iskolai évek után gimnáziumi tanulmányait Debrecenben végezte. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként a Budapesti Egyetem bölcsészkarán, magyar és német szakon folytatta. Az intellektuális családi légkör és a budapesti Eötvös Kollégiumban töltött esztendők meghatározóak voltak egész pályáját illetően. A modern egyetem modelljeként a hajdani Eötvös Kollégiumban megvalósult gyakorlatot értette: „modern egyetem: dolgozva, önállóan búvárkodva, dolgozatokat megvitatva, hatások, információk és inspirációk sűrűjében tanuló tanárihallgató közösség. Az ott végzetteknek volt egy igazi egyetemük (a Kollégium) és egy diplomaosztó hivataluk (a Pázmány). A kollégiumi tanárok kutatási témákat kínáltak, feldolgozásukhoz módszereket s irodalmat ajánlottak, kis hallgatói csoportokkal együtt meghallgatták s megvitatták az elkészült munkákat. A hallgató a könyvtárban élt, mert a Kollégium egyetlen nagy könyvtár volt." A háborús események miatt utolsó vizsgáit Debrecenben tette le, és itt szerzett 1945-ben kitűnő eredményekkel középiskolai tanári oklevelet, majd 1946-ban summa cum laude bölcsészdoktorátust. A családi környezetnek és a kitűnő iskolai képzésnek köszönhetően széles körű nyelvismerettel bírt, felsőfokon volt sajátja a német és francia nyelv, de jól tudott oroszul, románul, olaszul és latinul is. A fiatal Csűry István első alkalmazása a Debreceni Egyetemi Könyvtárban történt 1945. április 11 -én. Ettől kezdődően élete végéig ennek az intézménynek volt dolgozója, 1956. október 8-ától kezdődően igazgatója. A Könyvtár 1947-ben igazgató nélkül maradt: hivatalosan még nem, de valójában Csűry István látta el a vezetést, majd annak aktív részese maradt elődje, Kovács Máté igazgatása idején is. Kovács Máté szerette és nagyra becsülte a dolgozni szerető és tudó fiatalembert, igazgatósága alatt is az ő feladata maradt a voltaképpeni vezetői teendők jelentős részének ellátása. Az így vezetői tapasztalatokkal bíró Csűry Istvánt Kovács Máté bizalommal ajánlhatta saját utódjául 1956-ban, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének professzori tisztjére való távozásakor. Csűry István könyvtárosi pályájának első szakaszában - a háború okozta működési nehézségek kiküszöbölése, az elemi munkafeltételek kialakítása után - tervező- és gyakorlati munkát végzett egy korszerű könyvtári üzem alaptevékenységeinek kiépítésében. Ő maga így vall erről: a '45 után munkába álló könyvtáros nemzedéknek minden vonatkozásban az alapozás problémáival kellett megbirkóznia, a katalógusok rendszerének, technikájának megtervezésétől, 55
