Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Dr. Gomba Szabolcsné: Csűry István pályaképe.

a hatékonyan működő munkaszervezet kialakításán át, az olvasóvá nevelés módszerének kikísérletezéséig, gyűjtési elvek kidolgozásáig és a hiányzó könyvtári rend megteremtéséig. A háború utáni könyvtári helyzet az érdeklődését a szó szűkebb értelmében vett könyvtárosi gyakorlatra, a gyakorlat éppen időszerű elemi problémáira irányította. Ez magyarázza, hogy az irodalomelméleti és szociológiai kutatás útján megtett kezdő lépések után, e szívéhez nőtt stúdiumokról önként lemondva a kevés belső szenzációt és külső megbecsülést ígérő, de a gyakorlat szempontjából parancsolóan szükséges könyvtárelméleti és szervezéstudományi kutatás útjára lépett, s ezen járva a primer eredményközlés mellett a szakmai publicisztika eszközeivel is szolgálni igyekezett a születő könyvtárügyet. Első jelentős tudományos témája Móricz Zsigmond társadalomszemléletének tanulmányo­zása volt. A Móricz Zsigmond társadalomszemléletével foglalkozó doktori disszertáció írásának ideje (1945-1946) egybeesik könyvtárosi pályakezdésével. S ekkor a két elkötelezettség: az eredményt is hozó igyekezet az irodalom mint társadalmi jelenség tanulmányozására és a hivatásként vállalt könyvtárosi gyakorlati pálya konfliktusba került egymással. E konfliktusból az utóbbi került ki győztesen. Az a felismerés, hogy az előző korszakból örökölt könyvtári gyűjtemény és a működésbeli szegénység leküzdhetetlen nehézségek elé állította a kutatást, arra ösztönözte, hogy minden erejét a gyakorlati hivatásra összpontosítsa. A könyvtárosi pálya induló szakaszában Csüry István még úgy gondolta, csupán néhány évre kell felfüggesztenie eredeti terveit, s majd egy jó könyvtár erőforrásaira támaszkodva folytathatja - a már hatékonyan szolgált külső olvasókkal együtt maga is - tanulmányait az irodalomszociológia körében. Kutatói hajlamát és frissen szerzett metodikai jártasságát is a könyvtár javára kamatoztatta. Hamarosan nemcsak rendszeres felhasználója, a korszerű gyakor­latba átfordítója, hanem tevékeny művelője is lett a könyvtári szakirodalomnak. Tanulmányozni kezdte a könyvtári munkafolyamatokat, azok szervezeti és technikai feltételeit. A könyvtári működés korszerű szakmai és üzemszervezési alapjainak kiépítése részint a szakirodalom felhasználása, részint önálló tervezés révén történt. Egymást követte a könyvfeldolgozás munka­folyamatának megtervezése és kialakítása; az olvasószolgálat szervezetének, munkamenetének és nyilvántartásainak megtervezése, a könyvtári munkatervezés módszereinek és eszközeinek kidolgozása. Nevéhez fűződik a könyvtári munkanormáknak hazánkban először történő bevezetése; a könyvállomány feltárásának differenciáltsága, katalogizálásának teljessége; a kartotékszerü könyvleltár bevezetése; az ún. forgalmi és holt anyag tárolásának, a többes példányok kezelésének ésszerűsítése; a könyvgyűjtemény tartalmi tervének elkészítése. Ezek a munkái akkoriban országosan is kezdeményező jelentőségűek voltak. Frederik Taylor nyomdokain járva dolgozta ki és vezette be a könyvtári munkanormákat. A könyvtári munkafolyamatok állandó figyelemmel kísérése, elemzése és jobbítása pedig megfelel a minőségmenedzsment egyik alapvető, mai feltételének. A munkanormák országos alkalmazását a tervezés eszközeként szorgalmazta. Úgy gondolta, hogy országos, ill. könyvtár­típusonként változó normaminimumok alkalmazását lehetne előírni egy sor munkaféleség megtervezésének kiszámítási alapjaként. Elképzelhetőnek tartotta, hogy bizonyos munka­féleségek esetén elő lehetne írni, hogy a normaminimumot vagy egy magasabb helyi normát az ellenőrzés és az egyéni munkaértékelés eszközeként is alkalmazzák a könyvtárak. A könyvtári szervezet korszerűsítésével kapcsolatos véleménye, a fokozatosság elvének érvényesítése a változtatások bevezetésekor napjaink könyvtárosai számára is megszívlelendők. Úgy látta, hogy az akkor adott szervezeti forma a könyvtári tevékenységek reális struktúráját 56

Next

/
Thumbnails
Contents