Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Dr. Gerő Gyula: A (h)őskor könyvtárosai.

- a könyvtári mintakatalógus elkészíttetése és kiadatása; - az 1952-es MT-határozat, az első átfogó, magas szintű könyvtárügyi jogszabály megalkotása és kiadatása; ennek keretében a közművelődési hálózatok rendszerbe foglalása, a módszertani irányítás megszervezése; a dokumentáció és a könyvtárügy egyesítésének megkezdése; - a kongresszus jellegű első országos könyvtárügyi konferencia megszervezése, ezen végrehajtható és végre is hajtott fontos határozatok hozása (pl. az Országos Könyvtárügyi Tanács felállításáról). Mindez, az 1951-53-as rövid időszakban megvalósított teljesítmény kiegészíthető az 1956-os könyvtárügyi tvr. előkészítő munkálatainak megindításával, 1957 után pedig a korszerű fémbútorgyártás elindításával, a könyvtári gördülő állványok, az első tömörraktári szekrények megtervezésével és kiviteleztetésével. Barabási Rezső 51 éves korában, hosszú-hosszú betegség után halt meg, 1972-ben. 1951 -ben, amikor a Népművelési Minisztérium könyvtári osztályának élére került, mindössze harmincéves volt; a hőskor imént felsorolt szereplői közül pedig pályájának 1949-es megkezdésekor Lázár Péter szintén 30, Kondor Istvánné és Liptäk Pál pedig csak 27. (Ugyanekkor Sebestyén Géza és Sallai István, valamint Varjas Béla még nem érte el a 40 éves kort; Szentmihályi János és Kovács Máté alig lépte át azt, és Szekeres Pál sem volt több 45 évesnél.) Szinte hihetetlen, hogy Barabási és a vele együtt említettek, például Lázár Péter mennyire fiatalon kerülhettek oly fontos szerepekbe, döntési helyzetekbe! Éppen abban a korban jártak, amelyben az infantilizmus még természetesnek számít és nem devianciának, és amely kor a merész jövőképalkotás legtermékenyebb időszaka is. Ekkor még, ha a jó terveket valakik valósággá képesek kovácsolni, minden csoda létrejöhet. Ami meg is történt 1949-től 1952-ig, ezért mertem az időszakot a magyar könyvtárügy hőskorának nevezni. Akkor viszont lehet-e és miért őskornak minősíteni? Lehet bizony! Miért? Hát a fogaskerekekbe hullótt-hullajtort porszemek miatt, amelyekről szintén mondottam egyet s mást. Befejezésül hadd idézzek az itt többször emlegetett Lipták Páltól nemrég kapott levélből: „... igazi amatőrök... voltunk valamennyien... - és még rezignáltabban hangzik bölcs barátunk eme szentenciája: „... Könyvtáros bárki lehetett, ma sincsen ez másként..." Mivel az utóbbi időben egyre többet hallok az elhivatottság és a szakmai profizmus helyébe lépő „megélhetési könyvtárosság" terjedéséről, sajnos, igazat kell adnom Lipták Pálnak ... 31