Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Szita Ferenc: A somogyi közkönyvtárak megírásának történetéről.

Szita Ferenc A SOMOGYI KÖZKÖNYVTÁRAK MEGÍRÁSÁNAK TÖRTÉNETÉRŐL Azok közé a könyvtárosok közé tartoztam - a szakmával többé-kevésbé megismerkedve ­akik fontosnak érezték, hogy a saját szakmai munkájuk tapasztalatait, élményeit leírják a munkanap­lójukba, újságba, szakmai lapokba (Somogyi Könyvtárak c. híradóba, a Könyvtáros c. folyóiratba, helyi sajtóba). Nem dicsekvésböl tettem, hanem inkább azért, mert fontosnak tartottam, éreztem, hogy a könyvtárak létesítéséről, munkájáról hallassuk szavunkat. Most sajnálom, hogy nem volt mindig kedvem, vagy időm arra, hogy jegyzeteket írjak, s munkanaplóim üres oldalai, hiányos feljegyzései visszaütöttek már, amikor három évvel ezelőtt elhatároztam, hogy megírom könyvtárosi munkálkodásom számomra legizgalmasabb részét, a somogyi könyvtárhálózat kiépítését. Megírtam és 1999-ben a Megyei és Városi Könyvtár kiadásában megjelent emlékidéző személyes vallomása­im kötete. Az előre megtervezett alcímek négyszer 10 évet foglalnak magukba: 1949-1960. Könyvtárat minden faluba; 196 l-l 970. A könyvtárhálózat kiteljesedése és fejlődése; 197l-l 980. A közigazgatási átalakulást követő könyvtárhálózat sokszínű munkája; 1981-1992. Új utakat kerestünk a hálózati-módszertani munkában. Egy személyes rész szólt azokról, akik társak voltak a munkában. S tervem szerint - talán - a könyvtári kapcsolatokról, a rendezvényekről, az író­olvasó találkozókról, az egymásba érő könyvhetekről, akciókról, a könyvtárosok egymásközti dolgairól is írok egy kötetnyit. S hagyok bőven témát még azoknak is, akik más fontos könyvtári események, ügyek történetét akarják majd megírni. Remélem, most a 21. század első felében is akadnak könyvtárosok, kutatók, aki erre is elszánják magukat. Van (volt) néhány megye, város, ahol részletek íródtak és jelentek meg könyvtárügyük történetéből. írásaikat az ismert könyvtári folyóiratokban, esetleg könyvtári évkönyvekben vagy önálló kötetben tették közzé. A Kaposvári Megyei Könyvtár is kiadott 1959-62 között 3 kötet évkönyvet. De más megyék is adtak ki évkönyvet - Szombathely, Veszprém - de sem nálunk, sem náluk nem lett belőlük rendszeres kiadvány. Kár. Arra gondoltam, most erre az előadásra készülvén, hogy 2002-től a megyei könyvtárak, írástudó könyvtárosok elkezdhetnék - a helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanács­kozásának ajánlására- megírni könyvtáruk, hálózatuk 50 éves történetét, vagy csupán fejeze­teket az 50 év történéseiről, munkájáról. Mondjuk: - a megyei könyvtár építésének és bővítő átalakításának története, - a megyei könyvtár állományának alakítása, a gyűjtemény folyamatos létrejötte, állománygondozás és a beszerzés lehetőségei, - a könyvtári olvasók száma és könyvtárhasználati szokásaik; a könyvkölcsönzéstől, a helyben olvasástól, tájékoztatói szolgálaton át az internet könyvtári hasznosításáig, - a gyerek- és ifjúsági könyvtári szolgálat alakulása, az olvasási készség, szokások alakulása, stb. címen. Mind megannyi téma-lehetőség, amelyek nem csupán szakmai, könyvtártörténeti, hanem a társadalmi változások hatásának vizsgálata szempontjából is fontosak lennének. „A könyvtárak száma, állapota és használata a nemzetek műveltségi állásának egyik biztos ismertetőjelét képezi." - állapította meg Fraknói Vilmos történetíró, a Széchenyi Könyvtár egykori őre, a Magyar Könyvszemle első évfolyamában, 1876-ban. Arra is felhívta a figyelmet, 32

Next

/
Thumbnails
Contents