Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Gomba Szabolcsné: Csűry István pályaképe.
önszervezés, párosulva bizonyos létszámfejlesztéssel, a szakreferenseknek is lehetővé teszi... harmonikus munkarendjük kialakítását: fél idő a gyűjtemény s a... tudományos kutatás, s egy másik fél a gyűjtött információ társadalmi hasznosítása." A szakreferensség „új hullámát" a kapacitás bővítésével, a hiányzó szervezési erők beállításával kívánta mozgásba hozni a meglévő szakreferensi kapacitás hatékonyabbá tétele érdekében. Meggyőződéssel vallotta, hogy a szerény debreceni kezdeményezésnek távlata van a gépi adatbázisok, az automatizált könyvtárak világában is: „nemcsak, hogy megnövekszik a szakreferensek szerepe, hanem a gép által végzett operációk mellett, s azokra támaszkodva, egyre kizárólagosabban a szakreferensek képviselik majd az élő könyvtári munkát." Fáradhatalan volt a különféle együttműködési lehetőségek könyvtári hasznosítása terén. Az érdeklődés és a magyar könyvtárügyért vállalt felelőssége teremtett alapot a KMK műhelyével való együttműködésre. De talán több is volt ennél a Sallai Istvánnal és Sebestyén Gézával, az OSZK és a KMK nagy napszámosaival és más gyalognépekkel fenntartott és az egyetemi könyvtári műhely számára sok szakismereti épülést és hivatásbeli erősödést hozó munkakapcsolat. Utaltunk már a helyismereti munka terén eme törekvésére, de számos más regionális és helyi könyvtári együttműködést is kezdeményezett. Igazgatása idején kezdődött meg a debreceni központi katalógus kiépítése az Egyetemi Könyvtárban, a debreceni könyvtárak külföldi könyvgyarapodásáról hírt adó havi tájékoztató kiadása, a debreceni könyvtárakba járó folyóiratok tájékoztatója és az OMIKK-kal együttműködve a fordítószolgálat megszervezése. Az érdekeket kölcsönösen szem előtt tartó példás együttműködést folytatott a régió jelentős egyházi gyűjteményeivel is: a nagy múltú Református Kollégium Nagykönyvtárával, majd később a máriapócsi baziliták értékes régi szláv gyűjteményének egy részét őrző nyíregyházi Teológiai Főiskolával. Jelentős szerepe volt az Egyetemi Könyvtár könyvtörténeti feltáró tevékenységének fejlődésében. Kezdeményezésére indult meg módszeresen, a könyvtári munka részeként az állomány possessor és marginális bejegyzéseit feltáró munka a debreceni Egyetemi Könyvtárban és a Református Kollégium Nagykönyvtárában, valamint az Egyetemi Könyvtár különgyűjteményeit feltáró munka, mint pl. a Vikár- és Kner-gyűjtemény feldolgozása. A kötelespéldány-szolgáltatásra alapozva vállalt új, nemzetközi feladatot. E feladat ellátásával vált lehetővé az OSZK-val való gyűjtésbeli munkamegosztás egy speciális dokumentumtípus, az ipari katalógusok terén. Gazdaságos és ésszerű elképzelést dolgozott ki az egyetem integrált könyvtári rendszerére vonatkozóan, meggyőző munkát végzett az illetékesek és érdekeltek körében annak elfogadtatása céljából, majd gyakorlati tevékenységet fejtett ki az elképzelés fokozatos megvalósítása érdekében. E koncepció keretében jött létre egyetemünkön az országosan is első központi könyvtári-tanszékcsoporti közös fenntartású integrált egység, a Kémiai Szakkönyvtár. Pályájának utolsó szakaszában (1965-1980) jelentősnek mondhatjuk munkásságát a katalogizálás munkafolyamatának ésszerűsítése és technikai korszerűsítése tekintetében, a teljes személyzetre kiterjedő munkanap-fényképezésen alapuló új könyvtári munkanormák megállapításában, a szolgáltatások fejlesztésében. Javaslatára külön beruházással szerveződött az összegyetemi feladatokat ellátó nyomdaműhely, és fejlődött a mikrofilm és másolatszolgáltatásokat nyújtó reprográfiai osztály. Kezdeményezte újabb bibliográfiai kiadványsorozatok megindítását. (A Kossuth Lajos 59
