Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Kégli Ferenc: "Könyvet a tömegekhez!" Fejér megye települési könyvtárainak megalapítása az 1950-es évek elején.

Kégli Ferenc „KÖNYVET A TÖMEGEKHEZ!" FEJÉR MEGYE TELEPÜLÉSI KÖNYVTÁRAINAK MEGALAPÍTÁSA AZ 1950-ES ÉVEK ELEJÉN Tisztelt Tanácskozás! Hölgyeim és Uraim! Akik ismernek, azok talán tudják rólam, akikkel pedig most találkozom először, azok talán látják rajtam, hogy Fejér megye települési könyvtárainak megalapításáról - koromnál foga nem lehetnek személyes élményeim. Ezért azután a Fejér Megyei Levéltárban és a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár irattárában őrzött hivatalos leveleknek és feljegyzéseknek, valamint a témára vonatkozó publikációknak felhasználásával állítottam össze történetemet. Előadásomban a megyeszékhellyel, Székesfehérvárral nem kívánok foglalkozni, csakis az egykori falvak (közülük többen ma már városok) könyvtári kultúrájának ezt a nem problémamentes, a nyilvános települési közkönyvtárak története szempontjából azonban jelentőségteljes időszakát igyekszem Önökkel megismertetni. Fejér megyében a könyvtáralapítások időszaka az 1950-1953-as évekre esett, azonban maguk az események csak úgy értelmezhetőek, ha ismerjük az indítékokat, az odavezető utat és a körülményeket. A munkáspártok egyesülésével 1948-ban létrejött Magyar Dolgozók Pártja célul tűzte ki a régi formák és intézmények megszüntetését - tegyük hozzá, hogy bármi áron. Egyebek mellett a kultúra területén is forradalmat kívánt végrehajtani. A kulturális forradalomnak pedig amint azt az egykori Filozófiai kislexikon szócikke megfogalmazta - „ többé-kevésbé rövid idő alatt át kell építenie az egész népművelést, hozzáférhetővé kell tenni a széles néptömegek számára a kultúra legmagasabb rendű vívmányait. "

! Csakugyan el voltak teljesen zárva a „széles néptömegek" elől korábban a kultúra vívmányai? Sok Fejér megyei községbe valóban csak az 1940-es évek végén jutott el a villanyvezeték,

2 s ekkoriban oktatták kampányjellegű tanfolyamokon sokaknak az írás-olvasás alapelemeit. Igaztalan azonban annak az 1950-es propaganda-füzetnek az állítása, mely a sötétség, a tudatlanság helyének nevezte Fejér megye 2. világháború előtti szellemi álapotát.

3 Közkönyvtárak Fejér megye múltjában Az olvasáskultúra történetére visszapillantva azt láthatjuk, hogy Fejér megye első közkönyvtárai a reformkorban keletkeztek. Az önkényuralom időszakának átmeneti csöndje után az 1867-es kiegyezés teret nyitott a lakosság szabad (nem politikai) szervezkedése számára. A falvakban, mezővárosokban hamarosan megalakultak a kaszinók, a művelődési egyesületek, az olvasókörök. A könyvtárak felállítása és működtetése a 19. század utolsó harmadától már szervesen hozzá tartozott a vidéki kisközösségek kultúrájához. Természetesen nem mindenkor és nem mindenhol, de egy-egy néptanító, pap, lelkész, vagy könyvszerető egyesületi könyvtáros ténykedése nyomán a vidéki könyvkultúra sok kis szigete jött létre. 42