Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Kégli Ferenc: "Könyvet a tömegekhez!" Fejér megye települési könyvtárainak megalapítása az 1950-es évek elején.

Például a Fejér megyei Füle község református elemi iskolájának közel 100 kötetes, igényesen összeválogatott könyvtárából a tanulók a magyar és külföldi klasszikus írók müveiből kölcsönözhették ki első könyveiket az 1920-as évek közepén. Később már a református olvasókör 250 kötetéből is válogathattak, a Hangya Szövetkezet boltjának egy szekrénnyi könyvtárából pedig az újabb írók, Márai Sándor, Tamási Áron, Kós Károly, Kuncz Aladár, Gulácsy Irén és a többiek regényeihez fértek hozzá. A katolikus iskolában kapott helyet a kb. 150 kötetes minisztériumi vándorkönyvtár.

4 Füle az átlagosnál kisebb falvak közé tartozott a megyében a maga 1300 lakosával, iskoláiban és három közkönyvtárában maximum 800-900 kötettel, de például a több mint háromezer lakosú

5 Lovasberény négy egyesületi könyvtára összesen már kb. 2500 kötettel rendelkezett az 1930-as években. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Földmívelésügyi Minisztérium támogatásával a lassú, de folyamatos fejlődés eredményeként az 1940-es évek elejére a vármegye 100 községében 108 népkönyvtárt lehetett összeszámlálni, együttesen kereken 23 200 könyvvel. E népkönyvtárakon kívül további 118 egyesületi és egyéb közkönyvtár létezett, együttesen több mint 20 300 könyvvel.

7 Ezeknek az állományoknak egy része a megye területén az 1944. december elejétől 1945. március végéig elhúzódó harcok során megsemmisült. Egy további rész pedig azért szóródott szét, kallódott el, mert a háború utáni időkben a könyvtárfenntartó egyesületek nem tudtak újjáéledni. A körzeti könyvtári ellátás demokratikus elképzelései A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium új irányítói különös figyelmet fordítottak a falvak korábban bizony alacsony hatékonysággal támogatott népére. A demokratikus művelődési programot kidolgozók egyike, Sebestyén Géza minisztériumi osztálytanácsos így látta a helyzetet: „Az a társadalom, amely most születőben van, az egyenjogúság gondolatát minden vonatkozásban érvényesíteni fogj a. A legkorszerűbb könyvtári törekvések is abból a szándékból fakadnak, hogy a művelődés eszközeit mindenütt - a vagyoni, foglalkozásbeli, földrajzi tényezőktől függetlenül - hozzáférhetővé tegyék. [...] Kétféle módon lehet a műveltséget a nép közé vinni. Van egy jóakaratú-patriarchális magatartás, ez jótékonykodik. Morzsákat oszt s közben állandóan érzi a magafelsőbbségét, sőt ezt természetesnek is tartja. És van egy demokratikus magatartás, amelynek kiindulópontja az egyenjogúság. Ezek között kell választanunk itt is. "

8 A minisztérium - a nyugati államok példája nyomán - a körzeti könyvtári rendszert kívánta bevezetni. A rendszer lényege a következő. Egy földrajzi-gazdasági körzet központjában egyetlen, nagy állománnyal rendelkező központi ellátó könyvtár működik. A körzet helyi könyvtárai a központi könyvtártól kapott, mindig változó (egyéni kívánságokat is kiszolgáló) letéti anyagot forgalmazzák. Természetesen a legszükségesebb kézikönyvek állandóan helyben maradnak. A körzeti könyvtár könyvei tehát minden településről hozzáférhetőek, „ ugyanakkor - amint azt Sebestyén Géza megfogalmazta - az egyes állomások nem primitív színvonalon tengetik életüket, hanem feljuthatnak a mindenkori legmagasabb szintre ".

9 A kistelepülések könyvtári ellátásának ez a formája hazánkban már korábbról ismert volt, 43