Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Bényei Miklós: Könyvtártörténeti dolgozatok módszertani tanulságai.
sokkal kifejezőbb az alapvetően kronologikus elrendezés, mert így az is nyomon követhető, hogy a különböző dokumentumtípusok mikor és milyen mértékben kaptak helyet a gyűjteményben, hogyan változott egymáshoz való viszonyuk. Az egyik dolgozatban például a statisztikai adatok tükrében szemléletesen rajzolódott ki az audio-vizuális információhordozók fokozatos térhódítása a nyolcvanas-kilencvenes években. Másfajta gond, hogy az állomány összetételének vizsgálata - mondhatni hagyományos módon - megrekedt a csoportos leltárkönyvek adatainak egyszerű átvételénél; a mélyebb analízistől mindenki visszariadt, ami a beadási határidő szorítása miatt érthető, de hosszabb távra tervezett kutatás esetében alapkövetelmény lehet. Érdekes tünet az is, hogy bár több szemügyre vett könyvtár korábban járási központ is volt, a járási könyvtár történeti problematikáját még csak meg sem pendítette senki. Hasonló módon elkerülte a hallgatók figyelmét a körzeti könyvtárak szerepe. Alighanem tudatosan tartózkodtak a megyeszékhelyek városi könyvtárainak újraalapításával kapcsolatos kérdések taglalásától, az ilyen intézményeknél is megelégedtek a tények puszta regisztrálásával. Ezek a kiragadott példák is jelzik, hogy az országos fejlődéstendenciák, a mindenkori könyvtár-politikai célkitűzések, a szakmai viták, a jogszabályok, az irányelvek helyi hatásának vizsgálata általában elmaradt vagy tétova. Pedig csaknem mindig szükség lenne az országos háttér következetes felvillantására, mert bizonyos lokális jelenségeket ezáltal világosabban, könnyebben lehetne értelmezni. Néha azért sikeres próbálkozásokat is láthattam. Az elszántabbak és a tájékozottabbak még nemzetközi kitekintésre is vállalkoztak. Talán az írásban kiadott és élőszóban kifejtett követelmények is közrejátszhatnak abban, hogy a hallgatók igyekeztek érvényesíteni a történeti szemléletet. Ez leginkább két törekvésben nyilvánult meg. Egyrészt abban, hogy előnyben részesítették a kronologikus tárgyalásmenetet, vagyis megkísérelték folyamatukban bemutatni a történéseket. Másrészt mérlegelték a mindenkori társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális körülményeket, lehetőségeket. Mindazonáltal itt is voltak kifogásolható megoldások. Miután a választott témák jelentékeny hányada a közelmúlt eseményeit öleli fel, sőt nem egyszer időben elhúzódik napjainkig, viszonylag sokszor előfordult, hogy a történetiség szempontja háttérbe szorult és a jelen állapot megismertetése vált dominánssá. Szélső véglet erre, amikor a dolgozat több mint egyharmada egy nemrég elfogadott szabályzat aprólékos bemutatása, csaknem szó szerinti idézése. A másik tipikus gond az összehasonlító módszer bátortalan alkalmazása vagy mellőzése, a befelé fordulás. Csak kevesen éreztek rá, hogy a más településekkel vagy más megyékkel való összevetés sokat segít az egyedi színek, a helyi sajátosságok felmutatásában, segít válaszolni a „mitől más?" kérdésre. A helyi könyvtárak történetének feldolgozottsága és a forrásfeltárás jelenleg olyan stádiumban van, amikor a vizsgadolgozatok egyetlen elfogadható műfaji kerete az értekezés. Ezt pontosan érzékelték a levelező hallgatók is, mert csupán egy valaki tett bizonytalan és sikertelen próbát az esszé-stílus hangvételére, mégpedig lényegtelen, sőt a tartalomtól idegen elemek beemelésével. A különféle forrásokból összegyűjtött - és mint céloztam rá: impozáns - tényanyagot tárgyilagos szemlélőként, korrekten, de többnyire leíró szinten foglalták írásba. Néhányan nem elégedtek meg az információk regisztrálásával, egyéni véleményüket is kifejtették és dokumentálták, netán korábbi tévedéseket igazítottak helyre az általuk felderített levéltári vagy más dokumentumok alapján. Ritkább a tények mérlegelése, a források kritikai kezelése, a történtek vagy a szándékok értékelése. Nagyon pozitív jelenségnek, ezért kiemelendőnek tartom, hogy napjaink politikai szlogenjei, publicisztikai frázisai a történelmi események 39
