Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Bényei Miklós: Könyvtártörténeti dolgozatok módszertani tanulságai.
túlnyomó többsége hozzáértőén értelmezte a fellelt információkat. Rendkívül gazdag tényanyagot sikerült összegyüjteniük, igyekeztek a külső szemlélő előtt is bizonyítani, hogy a könyvtári kultúra végváraiban milyen figyelemre méltó áldozatos tevékenység folyt és folyik. Meglátásom szerint egyetemünk kezdeményezésének ez a legfőbb tartalmi és gyakorlati hozadéka, és már önmagában is indokolttá, sőt sikeressé teszi az alkalmazott módszert. A közreadott útmutató elvárásainak eleget téve a hallgatók általában egyidejű forrásokhoz nyúltak, gyakran aprólékos adatfeldolgozást végeztek. Levéltári iratcsomókat bogarásztak át, már-már feledésbe merült beszámolókat, vizsgálati jelentéseket, leltárkönyveket, beiratkozási naplókat stb. néztek át, élő szemtanúkat kérdeztek meg. Némelyek még a korabeli helyi vagy megyei újságok közleményeit is átböngészték. Egy hallgató a járási könyvtári híradó cikkeire is hivatkozott, újból ráirányítva a figyelmet erre a kevésbé becsült és immár végleg megszűnt kiadványtípusra. Ismételten és ismételten kiderült, amit egyébként eddig is sejtettünk, hogy a negyvenes-ötvenes évek fordulójáról vajmi kevés forrás maradt fenn, az akkori kútfők -néhány szerencsés hely kivételével - esetlegesek, hézagosak. Ahogyan haladunk időben előre, úgy bővült a források köre és növekedett a mennyiségük; ekkor viszont egyre inkább az ésszerű válogatás okozott gondot. Voltaképpen a források között említendők a korábbi könyvtár- és helytörténeti feldolgozások, köztük a kéziratos munkák, pl. a szakdolgozatok, amelyeket szintén sűrűn forgattak. Sokkal bátortalanabbul hasznosították az ún. országos segédleteket, különösen feltűnő a Magyar Minerva hat kötetének csaknem teljes mellőzése. Külön is szólni kell a statisztikai adatok kezeléséről. Minekutána a követelményekben ezt kiemelem, a hallgatók általában közöltek statisztikai tényeket, rendszerint szépen, formásán táblázatokba szedve. Ezek többsége kísérő szöveg nélkül is beszédes, néhol azonban hiányzott az odakívánkozó magyarázat. Ennél nagyobb probléma, hogy a táblázatok nem egyszer függelékbe kerültek, vagyis inkább a puszta szemléltetés funkciójára kárhoztatták őket, ahelyett, hogy a szöveg megfelelő részénél helyezték volna el. Kevesen jöttek rá, hogy a sorszámozott táblázatokra is lehet utalni a dolgozat fő részében. Néha közbeiktatott tabelláknál is előfordult, hogy tartalmilag nincs összhang az adatsorok és a szöveges leírás között. Ezekkel a megjegyzésekkel már át is tértem a feldolgozás metodikai tapasztalataira. A színvonalasabb munkákban gondosan felvázolt településtörténeti háttér-rajz látható, vagyis pontos választ kapunk arra a kérdésre, hogy a szóban forgó könyvtár milyen társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben működött. Máshol csak ennek szándékával találkoztam. Téves elképzelés az is, amikor az indulásra, tehát az alapítás előzményeire, körülményeire, legfeljebb még egy-két esztendőre korlátozták a helytörténeti tudnivalókat. Helyeselhető viszont, ha a település könyvtári kultúrájának előzményeiről és mindenkori jelenéről is szóltak. Nagyon jó megoldás - három ízben is éltek vele -, hogy a zenei részleg történetét a város zenei fejlődésébe ágyazva tárták elénk. Szinte mindegyik szerző három tárgykörre koncentrált a feldolgozás közben. Az egyik a könyvtár ún. kerettörténete: létrehozása, működésének feltételei (ideértve a pénzügyek és a személyzet alakulását is), az esetleges funkcióváltozások (pl. községi könyvtárból járási, a járásiból városi lett). A másik az állomány gyarapodása és összetételének módosulásai. A harmadik az olvasók száma, megoszlása és az olvasószolgálati forgalom. Kétségkívül ezek azok a területek, amelyek egy-egy könyvtár arculatát, sajátosságait megszabják, meghatározzák. A konkrét tárgyalás során már becsúsztak kisebb-nagyobb hibák. Talán leggyakoribb, hogy az állomány-adatokat elsődlegesen a dokumentum-féleségek szerint csoportosították. Holott 38
