Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)
Dr. Bényei Miklós: Könyvtártörténeti dolgozatok módszertani tanulságai.
Dr. Bényei Miklós KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI DOLGOZATOK MÓDSZERTANI TANULSÁGAI Valamikor a nyolcvanas évek derekán egy szanazúgi összejövetelen Gerö Gyula arról beszélt, hogy a magyar könyvtárosok önismeretét és önbecsülését, szakmai öntudatát mennyire erősíthetné, ha behatóbban foglalkoznánk könyvtáraink múltjával. Különösen a közkönyvtárak, vagy ahogy akkor és most is emlegetni szoktuk: a közművelődési könyvtárak történetének feltárását szorgalmazta. Elgondolkodtam szavain és teljesen egyetértettem érveivel. Éppen ezért nem sokkal később a nyíregyháziak felkérésére örömmel vállaltam egy előadást a könyvtártörténet-írás módszertani kérdéseiről, amelynek kibővített szövege füzet alakban is megjelent. Tulajdonképpen e kettős forrásból származik az ötlet, amelynek kivitelezésére 1989-ben kerülhetett sor. A Kossuth Lajos Tudományegyetem ez év őszén az Országos Széchényi Könyvtárban - a Könyvtártudományi és Módszertani Központ szervezésében - az egyetemet végzett, de könyvtári szakképesítéssel nem rendelkező kollégák számára kihelyezett humán-informatika levelező tagozatot indított. A tagozat vezetőjével, Csapó Edittel úgy határoztunk, hogy könyvtártörténetből a hallgatók nem szóbeli vizsgát tesznek, hanem házi dolgozatot írnak; ezzel is ösztönözni kívántuk a históriai vizsgálódásokat. (A kísérlet kezdeti szakaszáról a Könyvtári Levelező/lap 1992. évi negyedik számában beszámoltam: Mi érdekli a könyvtártörténetből egy egyetemi tagozat hallgatóit?) Aztán ugyanezt a megoldást alkalmaztuk a KMK másik, főiskolai szintű könyvtár-informatikai kurzusán is. Az öt tanévben 135 dolgozat született. Már ekkor megfigyelhető volt, hogy a hallgatók leginkább a közművelődési könyvtárak múltja iránt érdeklődtek: a választott témák legnagyobb csoportja, több mint 20 %-a e tárgykörbe sorolható. A próbálkozás kedvező tapasztalataira alapozva folytattuk ezt a gyakorlatot a Kossuth Lajos Tudományegyetemen is, amikor 1994-ben ide helyeztük át a levelező tagozatot. Vagyis a debreceni informatikus könyvtáros szak levelező hallgatói az első szemeszterben a könyvtártörténet című tantárgyból írásbeli feladatot készítenek, és erre kapnak osztályzatot. A továbbiakban a benyújtott könyvtártörténeti dolgozatok, közelebbről a közkönyvtárak múltjával foglalkozó munkák módszertani tanulságairól szeretnék néhány gondolatot elmondani. Mindenekelőtt arra a kérdésre kell felelni, hogy indokolt-e ezen a ponton eltérni a nappali képzés egyébként szigorúan vett tematikájától? Meggyőződésem szerint igen. A levelező hallgatók többsége főiskolás korában már folytatott rendszeres könyvtártörténeti tanulmányokat, ezért az ismétlés helyett hasznosabbnak látszik egy-egy konkrét téma részletező feltárása. A másfajta egyetemi vagy főiskolai oklevéllel hozzánk érkezőket - sajnálatos módon évről évre csökkenő számban jelentkeznek-pedig éppen ez a feladat kötelezi arra, hogy a könyvtárak múltjának egy-egy átfogó korszakával vagy szakaszával, netán kisebb szeletével az átlagosnál mélyrehatóbban ismerkedjenek meg. Mellesleg szólva e két csoport dolgozata között nincs kimutatható minőségi különbség, illetve ami van, az egyéni, egyedi. A hallgatókat mindjárt az első konzultáción tájékoztatom a tennivalókról, így a félév végéig három-négy hónapnyi idő áll rendelkezésükre. A követelményeket és a feldolgozás szempontjait 35
