Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Dr. Fülöp Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa
egyezni, kiváltották a koronát, úgyhogy 1410-ben Károly Róbertet végre Fehérváron a koronával a szertartás szerint megkoronázták, s attól kezdve érvényes uralkodónk. így arra a kérdésre, hogy hol koronázták meg Szent Istvánt, logikailag azt hiszem, ez az egyetlen lehetséges magyarázat. A koronázási rendet írásba foglalták. A magyar koronázási rend leírását a királyi bazilikában kellett őrizzék. Valamikor a Bazilika valamelyik égésekor, pusztulásakor, vagy kifosztásakor elveszett. 1000-ben sor került a templom megalapítására, amit a Fő téren láthatunk. István király nem nyúlt az apja templomához, hanem a domb alatti téren egy hatalmas méretű (a korabeli Európában is nagy) templomot építtetett, ami 60 méter hosszú, 40 méter széles volt. Aki járt ilyen nem lebombázott, nem szétvert, török által félig lebontott, majd a török után széthordott nyugati, hasonlójellegű templomokban, el tudja képzelni, hogy milyen lehetett ez. De nem is kell elmenni olyan messzire, elég, ha a könyvtárból elővesszük a 12-13. századi utazókat, akik leírják a Bazilika fenségét, az István király által rakatott márványpadlót, az Árpád-ház színeivel, vörös és fehér márvánnyal, a falakon bizánci mozaikokkal, 27 oltárral, rajtuk arany ereklyékkel és így tovább... És a rengeteg szép kőfaragvány. István tudatosan építtette templomát Székesfehérváron, mert azzal együtt, hogy keresztény király volt, azért volt annyira épeszű, hogy a saját hatalmát ne hajtsa azért annyira a pápa fölsége alá. A pápától függött az esztergomi érsek egyházilag és István ezért Fehérváron építtette meg a királyi templomát is, s ráadásul prépostot nevezett ki az élére, aki független az esztergomi érsektől, tehát a magyar egyházszervezettől független, csak a királyhoz tartozik, mert ez magánkápolna, tehát "ez az én templomom, az én papom, én nevezem ki, én váltom le". Ezzel a templomot tulajdonképpen az ország első parlamentjévé is tette, tudniillik évente itt tartották az országgyűléseket, ebben a templomban őrizték a királyi kincstárat, a koronázási jelvényeket, a levéltárat, mellette a prépostság iskolát alapított, a prépost mellett 40 örkanonok vigyázott ezekre a kincsekre és oktatta a nebulókat. Ezzel elérte István azt, hogy ez a templom és ez a hely gyakorlatilag egyházfüggetlen volt. A templom nagyon gyorsan épült, mert 1018-ban a bizánci hadjáratról már olyan hatalmas kincsekkel tért vissza István, hogy a források szerint is a Bazilika hatalmas mennyiségű pénzt kapott az építésre és minden templomnak könyveket adományozott ebből a bevételből, hiszen kifosztotta a bolgár cári udvart, de ez akkor így volt szokás. A templom 103l-re már olyan mértékben elkészült, hogy felszentelték és Imre herceget - akit a klasszikus magyar vadkan egyike megölt -, 1031-ben már ide temették. Ennek a sírnak a pontos helyét is tudjuk, de sajnos a századok alatt már kirabolták, tehát a sír megvan - csak üres. István király 1038-ban halt meg és halálától fogva ez a templom ellátta ezt a két funkciót, egyrészt a közjogit, amiről szó volt, másrészt pedig Istvánnak volt olyan kisugárzása és személyisége, hogy szakrális jellege is támadt a templomnak, hiszen már István király életében nyugatról megindultak a Szentföldre a zarándokok. Az akkor már keresztény magyarokon keresztül sokkal rövidebb volt az út, mint Itália felé. Győrig eljöttek a Duna mellett, s akkor Fehérváron át rögtön a Balkán felé vehették az útjukat. Nem kellett az Alpokon átgázolni és fél Európát körülhajózni. 1083-ban Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avatták, ettől kezdve a Bazilika egyházi-vallási jelentősége még jobban növekedett. Zarándokházakat építettek itt a város területén, özönlöttek nyugatról, keletről a keresztények. Aztán jöttek a keresztes lovagok, akik a külvárosban templomot, iskolát, kórházat építettek. A Bazilika igazából akkor tett szert nagyobb jelentőségre a királyi család történetében, amikor Kálmán király is úgy rendelte, hogy a szentek mellé temetteti magát. Addig a királyainkat a saját maguk által épített monostorokba temették, 31
