Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Dr. Fülöp Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa

Vácott, Tihanyban, Szekszárdon, Nagyváradon. A kőtöredékek a Bazilikából a 12-13. századból vannak zömmel (mármint a faragott kőtöredékek), ami arra mutat, hogy István korában valóban kevés kőfaragvány volt, tehát egyszerű felülete volt a templomnak, kivéve a szentély mozaikját és a padlót. A következő évszázadokban, amikor a Bazilikát néha tűzvész érte, volt földrengés, amikor megrepedtek a falai, volt, amikor beomlott a tető. Akkor meg kellett újítani, akkor mindig tettek hozzá valamit. Akikkel kirándultunk, látták azt a nagy kaput, amit rekonstruáltunk a kiállításhoz. A Bazilika déli hajójának a kapuja volt, amely hasonlít ajaki kapuhoz, csak ez sokkal nagyobb méretű, de sajnos ebből a hatalmas méretű, kb. 6 méter magas kapuból olyan 18-20 kőtöredék van meg. 12 apostol volt, mint Jakon is, faragott-fonatos kövek voltak. A nagy átépítés 1327-ben következett be először, Károly Róbert idejében leégett a Bazilika és akkor teljesen fel kellett újítani, a sittet elplanírozták, új padlót kapott, amiért hálásak lehetünk Károly Róbertéknek, mert a korábbi királysírok közül nem minden kőlapot emeltek föl az új padlószintre, így maradtak olyan sírok, amik - miután a rablók nem látták, nem rabolták ki - megvárták az e századi, meg a múlt századi kutatókat és sikerült őket feltárni. Ezek nagyon kevés számúak, persze. A legnagyobb átépítésére a Bazilikának Mátyás király korában került sor, amikor Mátyás lebontatta a korai szentélyt, és 20 méterrel meghosszabbíttatta a Bazilikát, hatalmas boltíves kápolnát építettek, a Bazilika 80 méter hosszú és 40 méter széles lett. Rendkívül sok kőfaragvány van ebből a korból, díszes, festett, gótikus sírkötöredékek, ablakkeretek, szobortöredékek. Mátyás király halálakor a régi szerződések értelmében Miksa is igényt formált a trónra, ez olyan jól sikerült, hogy Mátyás király testét is kidobták a koporsóból. A Bazilika a renoválás után tartotta a funkcióját, egészen a török korig. 1543-ban Szulejmán elfoglalta Székesfehérvárt, s ekkor került sor a Bazilika újabb kirablására. Szulejmán szultánnak volt egy jó értelmű politikai húzása. Zápolya Jánost is ide temették el halálakor, 1540-ben, Szulejmán szultán kivitette az egyik külvárosi templomba, mondván, hogy az ö alattvalója, vagy vazallusa ne nyugodjék az ö rokonai, a szent magyar királyok mellett, hiszen a török történetben benn van, hogy a magyar ősök és a törökök egy ágról származnak, és elfoglalom ugyan a magyar királyságot, de azért tartom azt, hogy mégiscsak rokonok voltunk valahol. A török Székesfehérváron nem sokat épített, Fehérvár ekkor tulajdonképpen végvárrá vált. Vele szemben volt Palota, fönt Tata, itt állandó harcok folytak, a külvárosok állandóan elpusztultak, tehát gyakorlatilag maga a belváros, a falakkal körülvett belváros jelentette Székesfehérvárt. A lakosság a középkorban a számítások szerint olyan 25-26000 lehetett, a török idők alatt olyan 4-5000 fő volt, ami zömmel az őrséget és a családtagjaikat tette ki. A magyarságot nemigen bántotta a török egyébként, egyszerűen kirakta a falakon kívülre, beköltözött a házaikba, a templomokat átalakította mecsetté, minaretté, mert hiszen az iszlám vallásnak megfelelő keleti szentéllyel épített templomokról van szó, mihrábot, az imafülkét be kell rakni a szentély keleti oldalába, föl a toronyba a müezzinnek körüljárót, a harangot levenni, azt be lehet önteni, s akkor kész van a dzsámi és a minaret. Fehérvár összes temploma így járt, amelyik már állt, kivéve a királyi bazilikát, mely annyira teli volt kőfaragványokkal, alakos ábrázolásokkal, hogy erre a célra nem volt érdemes munkát, fáradságot áldozni ilyen kisszámú lakosságnál, ezzel szemben príma jó volt az oszlopsorok között, a pillérek között lerekeszteni és akkor raktárak, magtárak, lóistállók, boltok kialakításával olyan keleti bazár lett. A török egyébként mániákusan épített még fürdőket, hiszen a minaret, a dzsámi és a fürdő az iszlám kultúrának szerves része. Fehérváron 12 fürdőt építettek, ebből kettőt a belvárosban, és az egyiknek a romjai láthatók a Jókai utcában. A végvári élet zajlott: ide csaptak a huszárok, oda a törökök, 32