Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei

(egyesületek, nyomdák, könyvtárak, gyűjtemények stb.) tárgyalták. A műveltség különböző fejezeteit (irodalom, művészet, tudomány) a vármegyéhez kapcsolódó alkotók lexikális rendszerű vagy születési sorrendbe rendezett életrajzai egészítik ki. Külön fejezet tárgyalja a vármegye őskori történelmét, régészeti leleteit, illetve a vármegye történetét a legújabb korig. A köteteket a vármegye nemes családjainak felsorolása, illetve a vármegye neves alakjainak életrajza, továbbá névmutató zárja. A kötetek jelentős értéke a gazdag illusztrációs anyag és a mellékelt vármegyetérkép. A dokumentumértékű fotók sokszor olyan emlékeket örökítettek meg, amelyek ma már nem láthatók vagy jócskán átalakították őket. A vármegyetérképeket a sorozat utolsó köteténél Kogutowitz és Társa Magyar Földrajzi Intézete készítette (az első kötetek alkotóinak nevét nem tüntették fel, de feltűnő a hasonlóságuk a Gönczy Pál tervezte térképeknek a Pallas Nagy lexikonában megjelent sorozatával). Egyes kötetek további kisebb tematikus fejezeteket is tartalmaznak, pl. a Fiúméról készített kötetben az Adriai-tenger növény- és állatvilágáról, a tengerészeti hatóságokról. A korabeli kritikák általában elismeréssel szóltak az egyes kötetekről, a kifogások csak kisebb súlyúak voltak: pl. a történeti fejezetek miért kevésbé hangsúlyosak, s miért nem a kötetek elején szerepelnek; az illusztrációk olykor hamis képet adnak az adott emlékről. Alapvető koncepcionális kifogás azonban nem nagyon merült fel. Az egyébként elég lassan készülő sorozat előrehaladásával a koncepció nem nagyon változott, ami elősegítette és gyorsította a később indult kötetek munkálatait. Pl. a Nógrád vármegyéről szóló kötet elkészítéséről a Nógrád vármegyei közgyűlés - az Országos Monogáfia Társaság felhívására és a két évvel korábban alakult megyei monográfiái bizottság előkészítő munkája nyomán - csak 1909. november 16-án döntött, s a kész mű 1911. június elejére már meg is jelent. Érdekességképpen: e kötet előállítási költségeire a Monográfai Társaság 10 ezer koronát kért - ebből a megye csak 8800 koronát szavazott meg -, ennek fejében azonban a Társaság gondoskodott a mű kinyomtatásáról is, vállalva 150 díszkötésü példány átadását a vármegye közönségének. A megjelenési példányszám a terv szerint 5000 példány volt; a valóságos megjelenésről nincs adatunk. Egy 1911. márciusi cikk (Nógrádi Hírlap) szerint a szerkesztők Balassagyarmat városától külön 3000 koronát szerettek volna szerezni a városról szóló fejezet elkészítésére, de csak 80 koronát kínáltak fel a szerzőknek. A kötet munkálatai lényegében csak 1910 tavaszán indultak meg; a két szerkesztő "levonult" a megyébe, az alispán pedig körlevélben szólította fel az elöljáróságokat a munka segítésére, ami a jelek szerint hathatósan meg is történt, hiszen a kötet gyorsan elkészült. Felmerül a kérdés, hogy a Borovszky-sorozat kötetei miképpen viszonyulnak elődeikhez, mennyiben hasznosítottak a régebbi kiadványokat. Az ún. rejtett millenniumi sorozat kapcsán már szóltunk erről az ún. rejtett és a Borovszky-sorozat kapcsán. Itt a korábbi kiadványokkal való kapcsolatra is fel kell hívnunk a figyelmet. Pl. a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei kötetjelentős mértékben támaszkodott a Galgóczy Károly szerkesztésében 1876-1877-ben megjelent monográfiára (Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld-természetrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírás. 1-3. kötet). A Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat befejezését valószínűleg a spiritus rector, Borovszky Samu halála, illetve az I. világháború kitörése hiúsította meg. Nagy kár, hogy a nagyszabású sorozatnak máig nincs kiegészítése vagy folytatása; a Ceba kiadó 1990-es években indított sorozata a Magyar Köztársaság 19 megyéjéről és Budapestről nem pótolhatja a 19-20. század fordulója Magyarországáról készített "állapotjelentés"-t, másrészt színvonalban sem éri el a "nagy előd"-öt. 56