Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei
A Megyei Monográfiák sorozata A millennium apropója hozott létre egy kisebb terjedelmű, elsősorban statisztikaigazdasági szempontú és tartalmú sorozatot is, amelynek átlagosan kb. 20-150 oldal terjedelmű füzetei eredetileg nagyobbrészt a Közgazdasági Szemlében, illetve a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg 1890-1913 között. A Körösi József (1844-1906) által szerkesztett és az MTA Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottsága gondozásában megjelent sorozat alcíme: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén. A sorozatban sorrendben Zemplén, Békés, Csanád, Somogy, Liptó, Nyitra, Zólyom vármegye, Pozsony város, Szepes, Árva, Sopron, Máramaros, Bars, Csík, Hunyad, Torontál, Udvarhely, Veszprém, Vas, MarosTorda vármegye, ill. az utóbbival együtt Maros-Vásárhely város, Temesvár város, Tolna, Heves, Kolozs, Torontál (másodszor!), Szabolcs vármegye gazdasági leírása jelent meg többek között Ballagi Géza, Gaál Jenő, ifj. Széchényi Imre, Thuróczy Károly, Sváby Frigyes, ifj. Kubinyi Miklós, Berényi Pál, Ruffy Pál, T. Nagy Imre, Téglás Gábor, Jeszenszky Ignác, Barabás Endre, Éhen Gyula, Lendvai Jenő, Kemény György, Szentiványi Ferenc, Daróczy Aladár tollából. Egy díszmü a 19. század utolsó évtizedéből Nem tekinthető szorosabb értelemben vett helytörténeti munkának, mégis, említésképpen szólnunk kell a millenniumi kor nagy díszmüvéről is. 1888-1901 között jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, nyolckötetes sorozat (I. kötet: Földrajz, történelem, néprajz, közgazdaság, Bp., 1888; II. kötet: Az Alföld, Bp., 1891; III. kötet: Budapest, Fiume, Bp., 1893; IV. kötet: Dunántúl, Duna, Bp., 1896; V. kötet: Felvidék I. Bp., 1898; VI. kötet: Felvidék II. Bp., 1900; VII. kötet: Erdély, Bp., 1901; VIII. kötet: Horvát-Szavónország mint társország, Bp., 1901), amely a nagynevű szerkesztő- és szerzőgárda ellenére erős kritikával használható és használandó. Ma már nagyobbrészt csak képeskönyvként lehet csak használni. Iskolatörténeti kiadványok Röviden említést kell tennünk egy további kiváló kezdeményezésről is, amely a millenniumi helytörténeti mozgalomhoz kapcsolható: Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 1893. július 21-én rendelkezésben szólította fel a középiskolák igazgatóit, hogy a közeledő ezredévi ünnep alkalmából írassák meg intézményük történetét, s azt az iskolai értesítőkben vagy más formában tegyék közzé. A felhívást Csáky utóda, Wlassics Gyula miniszter is megismételte; az ő nevéhez fűződik egyébként az "ezer iskola-mozgalom" is, amelynek értelmében 1896-tól kezdve öt éven át ezer elemi népiskolát kívántak felépíteni a millennium alkalmából. Az iskolatörténeti felhívás nem maradt eredménytelen. A vármegyei monográfiák legtöbbje külön fejezetet szentelt az iskolaügynek, s több önálló kiadvány is készült a témából. Ilyen - csak példaképpen említve - Györkössy Rudolf munkája: Arad szab. kir. város községi iskoláinak története. Magyarország millenniuma alkalmából az iskolaszék megbízásából írta Gy. R. (Arad, 1896), vagy Pallós Albert könyve: Marostorda vármegye népoktatási intézeteinek története (Marosvásárhely, 1896). A város- és községmonográfiák Csak említésszerűen térhetünk ki az egyes településeknek a millennium alkalmából készült monográfiáira, amelyek száma viszonylag nagynak mondható, színvonaluk, használhatóságuk azonban igen vegyes. Csupán a címek áttanulmányozásából is egy érdekes megfigyelés adódik: igen sok jelentős város (pl. a felvidéki bányavárosok, a dunántúli, a szepességi és az erdélyi szász városok) nem íratta meg reprezentatív történeti monográfiáját. 57
