Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei

megye történetéhez (Máramarossziget, 1909); Nógrád vármegye története az 1544. évig. Szerkesztette Nagy Iván (1., Balassagyarmat, 1907); Mauks Ernő: Ung megye múltjából (Szeged, 1905). Az alábbiakban néhány példával követni és illusztrálni szeretnénk az egyes kiadványok sorsát, s választ keresünk arra is, hogy sok vármegye miért nem tudta megjelentetni a maga millenniumi monográfiáját. Ortvay Tivadar Temes vármegyéről írott monográfiájának előszava alapján betekintést nyerhetünk egy ilyen munka előkészítésébe és előállítási költségeibe is. A vármegyei monográfia megírására eredetileg Pesty Frigyes kapott megbízást, de halála (1889) megakadályozta a mü befejezésében. Az MTA megvette a Pesty-hagyatékot, majd a történettudományi bizottság felvette a kapcsolatot Temes vármegye vezérkarával. De folytassuk Ortvay szavaival: "A megye a monográfia czéljaira ötezer forintot ajánlott fel az Akadémiának, rá bízta azon kívül az író megválasztását, a munka terjedelmének megállapítását, s a munka kinyomtatását is." Az MTA a monográfia elkészítését Ortvayra bízta, aki az 1. kötetet határidőre elkészítette, s az a millennium évére meg is jelent. A költségek a következőképpen oszlottak meg: az MTA 4500, Temesvármegye közönsége 5000, Temesvár városa 2000 forintot adott, s a vármegye 80, a város pedig 40 példányt árusításra vett át, amelynek ára pótolta a még hiányzó összeget. Talán meglepő, de Ortvay egy szóval sem említi a millennium ünnepét.... Más monográfiák azonban e tényt nem győzik hangoztatni. Például Dudás Gyula a Bács-Bodrog vármegyei monográfia előszavában, amelyből képet kaphatunk a kiadvány elkészítését megelőző döntési folyamatról is: "Bács-Bodrogh vármegye közönsége hazánk ezeréves fennállásának ünnepét maradandó alkotással akarván a maga részéről megünnepelni... E cél lebegett vármegyénk intéző köreinek szeme előtt, midőn mindjárt a millenáris mozgalmak országszerte történt megindulása kezdetén, Schmausz Endre akkori alispán, a megyei történelmi társulat elnöke, a vármegye törvényhatóságának egy megírandó monographia iránt előterjesztést tett, a mit az elvben 1885. évi ápril 28-án tartott közgyűlésében elfogadván, a Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat választmányát kérte fel az iránt, hogy a monográfia tervezete és költségvetése tekintetében adjon véleményes javaslatot. A megyei történelmi társulat e tárgyban tett javaslatát a vármegye törvényhatósága több-kevesebb módosítással elfogadta, s 1891. évi október 6-án Zomborban tartott közgyűlésében a monográfia megiratását végleg elhatározá s e czélra a szükséges költségeket egyértelmüleg megadta, s monográfiái bizottságot választott." 1892. június l-jén nyílt pályázatot írtak ki, s miután minden tervezett részhez jelentkezett szerző, kiadták a megbízásokat, s adatgyűjtőket küldtek ki Budapestre, Bécsbe és több más könyv- és levéltárba. A dolgozatok és az egybeszerkesztési munkálatok rendben és időben elkészültek, s a 40 + 45 ív terjedelmű kézirat határidőre, 1896-ban kikerült a nyomdából. Tolnavármegye történetének szerzője, Wosinszky Mór szekszárdi esperes-plébános ugyancsak büszkén emelte ki a millenniumi megemlékezés alkalmát: "Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szegszárdon (sic!) 1885. évi január hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésén azon indítvány tétetett, hogy a honfoglalás ezredéves ünnepélye fényének emelésére és ezen ünnep örök emlékének ajánlva írassék meg a megye története és hivassanak fel a többi törvényhatóságok is hasonló intézkedések megtételére. A vármegye magáévá tette az eszmét, gróf Széchényi Sándor főispán védnöksége és a megye alispánjának elnöklete alatt..." bizottságot küldött ki "a szükséges intézkedések megtételére." Sopron vármegye monográfiájának hányattatása arra ad példát, hogy a tervezett, s minden erővel támogatott munka a szerző halála miatt nem készülhetett el a millennium évére. Hóman Bálint így számolt be erről Belitzky János: Sopron vármegye története című, 1938-ban 49