Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Katsányi Sándor: A Budapestensia kialakulása avagy három könyvtáros-portré

utolsó hivatalos jelentéséből (s mellesleg stílusával jellemezze magát Toldyt is): "És ha valaki megnézi a könyvtár forgalmi statisztikáját, kell, hogy lelke örömmel teljék meg ezen felvirágzáson. Olvasóközönségünk nagy részét a közép- és felsőiskolai ifjúság képezi ugyan, de ezek mellett képviselve van minden foglalkozási ág: papok, írók, tanárok, tanítók, művészek és nem utolsó sorban egyszerű iparosok is." A városi hivatalok útvesztőiben sok minden megtörténhet. Az is, hogy egyszerre nem egy, hanem két könyvtár kezd kiépülni. Toldy könyvtárával egy időben, de már azt megelőzően is, Körösy József keze nyomán kialakult egy nagyságrendben hasonló, de jellegében eltérő gyűjtemény. Körösy a Fővárosi Statisztikai Hivatalt vezette, melynek feladata volt a városra vonatkozó adatok összegyűjtése és feltárása volt. Különösen fontosak voltak a városban levő intézmények: ipari és kereskedelmi vállalatok, egészségügyi és oktatási intézmények adatai, s így természetesen ezek forrásai, ezek kiadványai is. Maga Körösy társadalomtudósként a világvárossá nőtt főváros életének meghatározóan fontos területeit vizsgálta. Kutatási területeinek főbb irányait jól illusztrálják műveinek címei. Néhány közülük: Pest város halandósága, A gyermekhalálozás Budapesten, A vagyonosság és a foglalkozás befolyása a halálokokra, A pesti építkezések, A pesti elemi iskolák állapotáról, Budapest nemzetiségi állapota. - Körösy tehát a főváros életének gyakorlati kérdéseit kutatta a statisztika, illetve az általa hangsúlyozottan nagyra becsült szociológia eszközeivel. ("A XX. században a sociológia a pozitív filozófiának kimagasló tetőpontját képezi" - mondotta.) Munkája adatok és szövegek elemzésére épült. A korabeli magyar tudományos könyvtárakban a társadalomtudományt a filozófia részének tekintették és csak elméleti müveit gyűjtötték, Körösynek a munkájához azonban másféle könyvtárra volt szüksége, olyanra mely a teoretikus müveken kívül gyűjti a társadalmi tényeket, információkat tartalmazó szövegeket, ha azok mégoly jelentéktelennek látszó brosúrák is. Magyarországon nem lévén ilyen korszerű értelemben vett társadalomtudományi könyvtár, s különösen olyan nem, amelyik a sajátosan budapesti anyagokkal is rendelkezett volna, Körösy József ezért megteremtette ezt a könyvtárat. Egy negyed századon át gyarapította gyűjteményét, kisebb részben vásárlással, nagyobbrészt kiterjedt kapcsolatai és a rendszerré fejlesztett kiadványcserék révén. Könyvtára - szemben Toldy heterogén gyűjteményével - homogén jellegű volt, s így jellemezhetjük: törzsanyag a Budapest életéről konkrét információt adó művek teljességre törekvő gyűjteménye, ezt egészítette ki egyrészt a magyar ill. külföldi kitekintést adó társadalomtudományi anyag, másrészt a társadalomelmélet, a szociológia újabb keletű elméleti irodalma, végül a kutatás módszertani irodalma, mindenekelőtt statisztikaelméleti müvek. Együtt volt tehát csírájában egy társadalomtudományi szakkönyvtár, ez azonban Kőrösynél többé-kevésbé megmaradt a városismereti gyűjtemény keretei között.

10 Körösy könyvtára (szemben Toldynak a korabeli közép-kelet-európai modellnek megfelelő gyűjteményével) gyakorlatias szemléletével közelített a public library eszméjéhez, de ha olvasói bázisát tekintjük, távol állt tőle. Körösy urbanisztikai gyűjteményét a kutatók szűk köre vette csak igénybe, holott a public library lényege, hogy a szakemberek és az érdeklődő polgárok egyszerre használják. Krónika 1903. A két párhuzamosan épülő könyvtár nem a végtelenben találkozott, hanem egy nagyon is konkrét ütközési ponton: a város vezetése elhatározta, hogy csak egyetlen, kizárólag közigazgatási könyvtárat finanszíroz a továbbiakban, azt viszont tisztességesen: állandó gyara38