Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Katsányi Sándor: A Budapestensia kialakulása avagy három könyvtáros-portré
Helyi gyűjtemény kialakítása - két különböző felfogásban 1892-ben Toldy László hivatalos, de bizonytalan megbízást kapott közigazgatási szakkönyvtár létrehozására. (A "közigazgatási szakkönyvtár" volt a bűvszó, amit hivatalból mindenki használt, de mindenki különbözőképpen értelmezte.) Toldy azonban mást akart. Első lépésként azt javasolta, hogy kiindulási alapként szerezzék be visszamenőleg az MTA összes történelmi kiadványát, "tekintettel e gyűjteménynek városunk történelme szempontjából nagy fontosságára. " Ez az 1892-es indítvány vetette fel először hivatalos dokumentumként - mint azt Remete László kimutatta 4 - a budapesti várostörténet szempontjából fontos művek gyűjtését. Ezzel párhuzamosan sürgette a helyi vonatkozású kötelespéldányok begyűjtésének ellenőrzését. 1893 januárjában beadvánnyal fordul a fővárosi tanácshoz: "Tekintélyes kontingensét képeznek azok a nyomtatványok, melyek budapesti nyomdák részéről a polgármesteri hivatalnak 2-2 példányban beküldetnek ...A nyomdászok nem tesznek ennek mindig eleget, ezért módot kell találni rá, hogy kötelezettségüket pontosabban teljesítsék. " 5 Ez volt a kezdet, a Rubicon, melynek átlépése után néhány évvel, 1896 végén Toldy elérkezettnek látta az időt, hogy részletes és indokolt gyűjtőköri javaslattal álljon elő.-A Fővárosi Közlönyben napvilágot látott tervezete három nagy funkcionális egységet nevez meg. A felsorolás rendje nem véletlen. Elsőként a Budapestre vonatkozó irodalom teljes körű gyűjtését részletezi, másodikként egy általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtár állományának megalapozására tesz óvatos javaslatot, végül - megadva a császárnak ami a császáré - a közigazgatási szakkönyvtárt említi meg. A helytörténeti gyűjtésre kidolgozott elveit ma is érdemes részletesen idézni 6 . Javaslata szerint gyűjteni kell "minden olyan nyomtatványt, mely Budának, Pestnek, Óbudának történetére vonatkozik, vagyis a városnak föl dir at i, természeti, gazdasági vagy bármi néven nevezendő leírását tartalmazza, akár régibb, akár újabb keletű legyen...a legtágabban értelmezve mindent, ahol e három városról hacsak mégoly kevés adat fordul is elő. Tehát minden régibb és újabb gyűjteményes munkákat, folyóiratokat, hírlapokat is, melyekben ilyen anyag előfordul, tehát a térképeket is" Figyelemre méltó a patrióta hangvételű indokolás is: " Ily gyűjtemény külföldön számtalan városban található, és pedig nem csak a mívelt nyugaton, hanem a míveltség alsóbb fokán álló országokban. így pl. Belgrádban van egy olyan városi könyvtár, melyben megtalálható minden olyan nyomtatvány, melyben Belgrádnak csak neve is előfordul.... Fővárosunknak története annyira összeforrt az ország történetével, hogy célunk ezen szem előtt tartásával nagy szolgálatot teszünk még a hazai történeti kutatásnak is." Bár Toldy idézett gyűjtőköri javaslatai sohasem kaptak hivatali szentesítést, valójában hat éven keresztül mégis ezen elvek alapján épült az akkor már hivatalosan is fővárosi könyvtárnak nevezett intézmény állománya. 1902-ben, a régi fővárosi könyvtár működésének utolsó évében a Budapestensia néven elkülönített gyűjtemény 1607 kötetet számlált, a teljes állomány egyötödét tette ki. E pontnál meg kell jegyeznünk, hogy a helyi vonatkozású művek beszerzése és őrzése önmagában nagyon régi jelenség, szinte egyidős magukkal a könyvtárakkal. De a régi fővárosi könyvtár volt az, ahol ez a tevékenység intézményesült: végiggondolt és írásba foglalt elvek alapján elkülönített, sajátosan feltárt és kezelt gyűjtemény működött. Forgalmáról is rendelkezünk adattal: az utolsó évben a Budapestensia 250 kötetét használták a könyvtár olvasói. 7 A Toldy által vezetett városi könyvtár két alapvető egységből állt: egy általános gyűjtőkörű közművelődési gyűjteményből és egy - a teljesség igényével gyarapított - helyismereti gyűjteményből. Voltaképpen egy mai megyei könyvtár modellje áll előttünk. De nem csak modell: egy jól működő, nagy forgalmú intézmény is. Hadd jellemezze itt egy rövid idézet Toldy 37
