Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Bényei Miklós: Helyismereti gyűjtemények kialakulása és fejlődése a magyar közkönyvtárakban

Bényei Miklós HELYISMERETI GYŰJTEMÉNYEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR KÖZKÖNYVTÁRAKBAN Talán nem idegen helyismereti konferenciáink immár hagyománnyá nemesedő szellemiségétől, ha egy részben historiográfiai, részben metodikai probléma felvetésével kezdem az előadásomat. Bizonyára sokan vannak e munkaág művelői között, akik elgondolkodtak már azon, vajon hogyanjutott el a hazai könyvtárak helyismereti tevékenysége napjainkig? mikor és hogyan kezdődött ez a folyamat? melyek voltak az út fontosabb állomásai? hogyan formálódtak a gyűjtés, a feltárás és a publikálás szempontjai? stb. stb. Régóta sejtem és mostani búvárkodásaim is arról győztek meg, hogy ezekre az izgalmas és tovább sorjázható kérdésekre egyáltalán nem könnyű válaszolni. Különösen a kezdeti időszakról tudunk keveset, és ennek tartamát egy-két szerencsés város és a főváros kivételével - kitolhatjuk a második világháború, sőt a negyvenes évek végéig. Ezt bizonyítja az a tavaszi próbálkozásom is, amelynek során - készülve a mai napra - megkértem a megyei könyvtárakat és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt, hogy a helyismereti munka megyei, illetve budapesti történetével kapcsolatos közleményekről állítsanak össze címjegyzéket és ha lehetséges, a fontosabb cikkeket fénymásolatban is juttassák el hozzám. A konferencia plénuma előtt is szeretném megköszönni a kolleganők és kollégák készséges segítségét, a sok-sok információt és dokumentumot. A listákból és a különféle másolatokból az derült ki, hogy az utóbbi négy-négy és fél évtized fejleményeiről viszonylag sok forrásértékű iromány maradt fenn, néhány figyelemre méltó feldolgozás is született, ugyanakkor a második világháborút megelőző és közvetlenül követő időkről jóformán alig találtam - a már említett kivételeket leszámítva - érdemi adatokat. Az általam korábban megismert és a mostani anyaggyűjtés során átnézett történeti publikációkból és forrásokból sem bővíthető számottevően az anyag. Az információ-szegénységnek vélhetően több oka van, ezek közül kettőt máris megnevezhetünk. Az egyik ok alighanem az, hogy a hajdani korokban a könyvtárak életében ez a terület általában háttérbe szorult, sok helyen és sokáig szinte nem is tudatosult, ennélfogva a korabeli feljegyzésekben, jelentésekben, katalógusokban stb., valamint az egykorú sajtóközleményekben, vagyis a ma kútfőként használható dokumentumokban eleve ritkán fordulnak elő a helyismereti-helytörténeti gyűjtő, feltáró és bibliográfiai tevékenységre vonatkozó kitételek, utalások, netán elemzések. A hiány másik oka historiográfiai természetű: az egyébként is hézagos és esetleges könyvtártörténeti vizsgálódások nem részesítették kellő figyelemben a helyismereti feladatok vállalását, végzését, és rendkívül csekély az ún. célirányos, kifejezetten e szűkebb tárgykörre irányuló kutatások száma. Noha az ötvenes évek elejétől-közepétől a rendelkezésünkre álló források köre tágabb és a történeti dolgozatok is ki-kitérnek témánkra, az utóbbi évtizedekből is sok-sok apróbb részlet lappang a különböző levéltári és irattári aktákban, az újságok hasábjain, s jó néhány országos vetületű fejlemény, probléma ma is homályban van még: pl. tisztázatlanok a mindenkori könyvtár-politikai megfontolások indítékai, alig ismerjük a könyvtárak helyismereti-helytörténeti munkájával kapcsolatos társadalmi elvárások konkrét tartalmának változásait, a nemzeti és a helyismereti bibliográfia összefüggéseit az egyes periódusokban stb. Rajtunk is, sőt elsősorban rajtunk, a helyismerettel foglalkozó könyvtárosokon múlik, hogy a jövőben, remélhetőleg már a közeljövőben kedvezően változzon a ma még igencsak 9