Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Lakatos Andor: A kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteménye, feltárása.

névlistánk van arról, hogy kiknek az iratait találhatjuk meg a fondon belül, mindenfajta terjedelmi, időbeli információ nélkül. Nehézkes az iratok alfabetikus elhelyezése is, a raktári rend ui. így állandóan „mozgásban van". 4. Az anyakönyvi másodpéldányok is a levéltár kutatott részei közé tartoznak. Családfakutatásokat nem is annyira az itthoni, mint inkább a határokon kívül került területek anyakönyveiben végeznek. (A történeti Bács-Bodrog vármegye területére gondolok.) Ezt az anyagot viszont szinte a világ minden tájáról keresi az elszármazott lakosság. A kutatók számából ítélve a családfakutatás Magyarországon is egyre gyakoribbá válik, föl kell készülnünk reneszánszára. Az anyakönyvek történeti forrásként való fölhasználását, társadalomtörténeti, statisztikai elemzését megkönnyíti a számítógép, igyekszünk élni e lehetőséggel is. Első vállalkozásként Kalocsa város 1700-1900 közti anyakönyvei adatbázisának elkészítésébe fogtunk, e munka ismertetésére a későbbiekben még szívesen visszatérek. 5. Az Érseki Főszentszék, az egyházmegye bírói fórumának iratai között található a legtöbb sérült, régebben rothadó, most már talán „csak" gombás irat. Ez az anyag a világháború idején több évet töltött egy nedves pincerészben. (Sajnos a háború után is „ottfelejtették" egy időre.) Az iratanyag nemcsak a Kalocsai Főegyházmegye területére vonatkozik, hanem feljebbviteli fórumként a mindenkori érseki tartomány területére. Sajnos az anyag kutathatósága ma még vitatott, s így nem is használják a kutatók, annak ellenére, hogy a peranyagok az életmódra, a mindennapok történetére pótolhatatlan forrásokat tartalmaznak. 6. A Nagyszeminárium anyaga immár jól rendezett, részletes leírása az ország egyetemi és főiskolai iratanyagának közös segédletében megjelent. A szemináriummal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy itt képezték az egykori egyházmegye papságának nagy részét, s a személyi intézményi iratokon túl igen színes és teljes egészében megmaradt részt alkot a Szent Ágoston Egylet, a szeminárium önképzőkörének iratanyaga, mely élénk szellemi életről, programbőségről tanúskodik. 7. A Főtanfelügyelőség iratait eslősorban iskolatörténészek, tanári szakdolgozatokat írók kutatják. Bőven akad még itt is rendező munka, mivel a tanfelügyelőség iratkezelése nehezen különböztethető meg az érseki hivatalétól, s még van bizonyos átfedés más fondok anyagával. A fond szerkezetének végső változata így csak a jövőben alakul ki. 8. A Kisszeminárium gimnazista korú fiúk papi pályára előkészítő intézete volt. Anyaga egyelőre nincs rendezve. 9-13. Levéltárunk gyűjteményes, ill. „vendég" fondjai. A címek magukért beszélnek, ezért nem is fűzök megjegyzést hozzájuk. Középkori okleveleinkkel kapcsolatban csak azt jegyzem meg, hogy a múlt században összegyűjtött, esetleg vásárolt anyagról van szó, kevés kalocsai tárgyi vonatkozással, elvétve egy-egy valóban Kalocsáról származó oklevéllel. Megjegyzések a Főkáptalani Levéltár fondj egy zekéhez Itt most talán nem is fondonként, hanem általában szólnék néhány szót. A múlt év során került sor a káptalani levéltár rendezésére. Levéltári ismertetése A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára címmel az idén jelent meg a Viski Károly Múzeum és a Kalocsai Múzeumbarátok Köre kiadásában. Ez a könyv három fő részből áll, a levéltári anyag leírásán túl történeti bevezetőt és káptalani archontológiát, névtárat is tartalmaz. A továbbiakban a káptalani iratanyag fondonkénti ismertetésétől - hivatkozva a megjelent könyvre, és takarékoskodva a rendelkezésre álló idővel - eltekintek. 49