Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)
III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Lakatos Andor: A kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteménye, feltárása.
III. A levéltár működése A kutatók tájékoztatása, a levéltári anyag föltárhatósága érdekében elsősorban a levéltár rendezésén, leírásán dolgozunk. Középszintű, azaz a raktári egységekről (dobozokról, kötetekről) tájékoztató segédletet szeretnénk kézbe adni az Érseki Levéltárról is belátható időn belül. Reményeink szerint tehát 3-4 éven belül elérhető lesz a kutatók számára levéltárunk teljes anyagának kiadott segédlete, repertóriuma. A föltáró munka után válik majd lehetségessé levéltárunk értékes forrásainak közlése. Az említett munkákhoz két főállású munkaerő áll rendelkezésre. A nagyobb rendezési munkákban jól bevált segítséget kapunk az ELTE levéltár szakos hallgatóitól, akik számára az idén immár ötödik alkalommal szervezünk nyári gyakorlatot. Számukra tapasztalatokat jelent az itt töltött két hét, nekünk pedig nagy segítség, ha bizonyos munkafolyamatokhoz nem két, hanem esetenként nyolc-tíz ember foghat hozzá. Levéltárunk munkanapokon 8-16 óra között fogad kutatókat. Számuk az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Míg 1996-ban 28, 1997-ben már 40 kutatási engedélyt adtunk ki. Az egyes kutatók átlag két napot töltenek kutatással levéltárunkban. Egyharmad részük megbízásos kutató, azaz valamilyen tudományos intézmény munkatársa. Kétharmaduk helytörténeti- és családfakutató, zömük szakdolgozat írásához keres forrásokat. Kutatóink kb. egyötöde külföldi állampolgár, ez az arány egyházmegyénk határainak változását figyelembe véve nem meglepő. A kutatások során évente kb. kétezer másolatot készítünk. A kutatók fogadásán túl természetesen kutatási megbízásokat is teljesítünk, ezek, illetve az írásbeli tájékoztatások, felvilágosítások száma jóval meghaladja a kutatási esetekét. Igyekszünk érdekeltséget kelteni környezetünkben munkánkkal kapcsolatban. A támogatók keresése nehéz és sokszor talán reménytelen föladat. Időnként azonban sikerekről is beszámolhatunk, s így az elutasításokkal együtt is megéri erőfeszítésünk. Jelentős anyagi támogatást kapunk pl. Kalocsa Város Önkormányzatától egy együttműködés keretében. Vállaltuk, hogy öt éven belül elkészítjük a város számítógépes anyakönyvi adatbázisát. ORBIS adatbáziskezelővel dolgozunk, adatlapjaink megőrzik forrásunk eredeti szerkezetét, azaz minden egyes anyakönyvi kivonat külön adatlapra kerül. A rendszer az 1700-1900 közötti anyakönyvek valamennyi információját tartalmazni fogja, azok visszakeresését lehetővé teszi. Öt év múlva a Kalocsát és szállásait lefedő adatbázis nemcsak a családfakutatóknak nyújt majd páratlan lehetőségeket, de a társadalomkutatók számára is értékes szempontokat ad majd a foglalkozások, betegségek, költözések, halandóság és még sok ehhez hasonló adat megismerhetőségével. Véleményem szerint nem csak anyakönyvek esetében lehetséges hasonló együttműködés önkormányzatokkal, elképzelhető pl. adott települések forrásait részletesen ismertető leírások, kiadványok terén is... A város és környékének lakosságához fűződő kapcsolatainkat szeretnénk azzal is erősíteni, hogy idén, a káptalan újraalapításának 260. évfordulóján kiállítást rendezünk a káptalan történetéről. Az augusztus 14-én nyíló kiállításhoz a Viski Károly Múzeumban kapunk helyet. Egyéb helyi kiállításokra is rendszeresen (évente 1-2 alkalommal) kölcsönzünk anyagot. 1996-ban kezdtük meg levéltárunk fontosabb iratainak CD-re archiválását, elsőként a káptalani levéltár magánlevéltárának okleveleivel. 1997-ben a káptalan hiteleshelyi levéltárának középkori okleveleivel folytattuk a sort. A számítógépes archiválás segítségével ezek az iratok képernyőn szinte eredeti minőségükben, színükben, a kívánt nagyításban olvashatók, nyomdai kiadásra is bármikor felhasználhatók. 50