Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
VI. FÓRUM. - Kégli Ferenc: A külföldön, 1919-1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiájának programjáról.
Folyamatban van a betűrendes mutató megszerkesztése, s elkezdődött e mutató számítógépes adatbázisba történő feldolgozása. Az adatbázis lehetőséget nyújt a nyomdai kézirat előállítására.) Az 1990-es évek első felében a környező országokban megerősödtek azok az intézetek, intézmények és egyesületek, melyek egyebek mellett célul tűzték ki a helyben élő magyarságra vonatkozó irodalomnak, a régióban élő vagy élt magyar szerzők szép- és szakirodalmi műveinek kurrens és retrospektív gyűjtését, feldolgozását, illetve e tevékenységek támogatását. Tovább folynak és kiteljesednek a magyar emigráció életére, tevékenységére vonatkozó tudományos kutatások. (Mindezekről az elmúlt két nap előadásaiban, illetve az előző tanácskozásokon részletesen hallhattunk.) Érzékelve a korszak dokumentumai iránt megnyilvánuló intenzív érdeklődést, a Retrospektív Bibliográfiai Osztály már a 90-es évek elején megkezdte annak előkészítését, hogy folyamatosan térhessen át a két világháború közötti évek hazai könyvei után a külföldi magyar nyelvű könyvek és könyvjellegű nyomtatványok számbavételére és közzétételére. 7 Most érkezett el annak az ideje, hogy a remélhetően 1999-2000-ben meginduló munkálatoknak, egy hosszabb távra vonatkozó programnak az előzetes koncepciója elkészüljön. A program egy bibliográfiai adatbázis létrehozását jelöli meg alapfeladatként. Az adatbázis elnevezése: HUNMAG (HUNgarika. Külföldi MAGyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiája). A HUNMAG célja, hogy - a külföldön, 1919-1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek és könyvjellegű kiadványok on line hozzáférhető adatbázisa legyen; - tartalmazza a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok OSZK állományának, a hazai és külföldi könyvtárak vonatkozó állományának, illetőleg a gyűjteményekben már fel nem lelhető, csak bibliográfiai forrásból ismert dokumentumoknak az adatait; - részévé váljon az OSZK integrált számítógépes rendszerének, a NEKTÁR-nak, azaz Nemzeti Könyvtári Átfogó Információs Rendszernek; - lehetővé tegye a feldolgozott dokumentumok sokszempontú keresését; - más könyvtárak a rekordok exportjával és importjával az adatbázis felhasználói és építői lehessenek; - egyéb nemzeti bibliográfiai funkciói mellett távlatilag a két világháború között külföldön nyomtatott magyar nyelvű könyvek és könyvjellegű kiadványok olyan adatbázisává váljon, amely hasznosítható a hazai és külföldi könyvtárak retrospektív katalogizálása során. 8 Bizonyára feltűnt Önöknek, hogy a gyűjtőkör időhatára az 1919-es évvel kezdődik. Az 1921-1944-es magyar könyvészet módosult intervallumának az indoka az, hogy az 1920. jún. 4-ei trianoni béke nyomán hivatalosan is más államok keretébe került egykori magyarországi területek nagy része már a békekötést megelőző évben is az utódállamok fennhatósága alatt volt. Az elszakadt területek nyomdái már nem küldhettek kötelespéldányokat az OSZK számára. Amint az előzetes felmérés alapján megállapítható volt, az 1911—1920-as ciklus Kozocsa Sándor által szerkesztett magyar könyvészete 9 csak igen gyéren tartalmazza az egykoron Magyarországhoz tartozó nyomdák termékeit. Az adatbázis tételeinek gyűjtőköri időhatára így tehát nem duplikálja, hanem kiegészíti Kozocsa könyvészetet, külföldinek tekintve a valóságban már nem magyarországi nyomtatványokat, s ezáltal rendszerszerűén illeszkedik a két világháború közötti időszak könyvészetére vonatkozó, „területi hungarika" szempontú könyvészetek gyűjtőköréhez. Az előbbieken túl az 1918—19-es forradalmakat követő emigrá98
