Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

VI. FÓRUM. - Kégli Ferenc: A külföldön, 1919-1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiájának programjáról.

ció aktív publikációs tevékenysége is az időhatár kezdőévének 1919-ben való megállapítását indokolja, mivel csak így szolgáltathatjuk a korszak valódi bibliográfiai áttekintését. Nem tartoznak természetesen a gyűjtőkörbe az 1938-1941 közötti években visszacsatolt részek nyomdatermékei, mivel azok nem minősülnek külföldi nyomtatványoknak, s ezáltal az 1921-1944-es magyar könyvészetben megtalálhatók. A feldolgozandó könyvek és könyvjellegű kiadványok gyűjtőfogalma alatt, a hagyományos értelemben vett könyveken kívül a tankönyveket, az önálló különlenyomatokat, atlaszokat, énekes- és daloskönyveket, kisterjedelmű brosúrákat, füzeteket, disszertációkat és kivonataikat, alap- és szervezeti szabályokat, jegyzőkönyveket, valamint az olyan éves periodicitása időszaki kiadványokat értjük, mint az évkönyvek, cím- és névtárak, naptárak, iskolai értesítők, testületek éves jelentései. Az adatbázisba kerülő dokumentumok feldolgozása a hatályos magyar és nemzetközi szabványok figyelembevételével történik. A tartalmi feltárás az Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzeteinek alkalmazásával valósul meg. A gyűjteményes művek analitikus feltárásban részesülnek. Adatbázis-kezelő rendszernek jelenlegi ismereteink és körülményeink szerint legalkalmasabb a MicroISIS alapú KATAL programrendszernek egy átalakított, egyszerűsített változata. Az OSZK-ban kifejlesztett rendszer módot ad a rekordok exportjára és importjára. Alkalmas a NEKTAR adatbázisba való integrálásra is. Lehetőséget nyújt különböző formátumok megjelenítésére, a tételek különböző szempontú rendezésére.

10 Az adatbázis feltöltése több szakaszból áll. Elsőként a romániai magyar nyelvű könyvekre kerül sor. Ez a legjobban előkészített terület," ugyanis Monoki István (1887-1963), ÉszakErdély rövid életű visszacsatolásának idején, mint a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárnoka, a magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok bibliográfiája

12 mellett az 1919-1940 közötti évek könyvészetet is összegyűjtötte. A mű az OSZK közreadásában jelent vo'na meg. Már nyomdai hasáb- és tördelt levonatok is készültek, de a közbejött háborús viszonyok miatt mégis kiadatlan maradt. A részben nyomdai levonatú, részben még gépelt, illetve kézírással kiegészített anyag eredeti példányát az OSZK Kézirattára őrzi.

13 Monoki István születésének 110. évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az OSZK most közösen vállalkozott a bibliográfia betűrendes részének (mutatókkal kiegészített) megjelentetésére. A Monoki-féle forrás megfelelő alapot biztosít majd az adatbázis feltöltésének megkezdésére Románia vonatkozásában. Ezt követi a két világháború közötti Jugoszlávia, Csehszlovákia (1939. mára 14-e után csak Szlovákia) és Ausztria területén nyomtatott dokumentumoknak a bevitele. A munka a továbbiakban tér majd át a többi európai, illetve Európán kívüli ország anyagának feldolgozására. Minden ország vonatkozásában előzetesen meg kell határozni a szükséges információkat nyújtó legfontosabb kéziratos vagy nyomtatott forrásokat, a dokumentumokat őrző intézményeket. Ezekre vonatkozóan hasznosítani fogjuk az OSZK Hungarika Dokumentációs Osztályának azokat a szolgáltatásait, amelyek a gyűjtőkört érintik. Az adatbázis feltöltésének a munkafolyamata az OSZK vonatkozó állományának a feldolgozásával kezdődik, majd ezt követően kerülnek azoknak a bibliográfiai vagy egyéb forrásból ismert műveknek az adatai bevitelre, amelyek nem találhatók az OSZK állományában. Ezekről a tételekről — munkaanyagként — betűrendes jegyzék készül, melynek alapján intézményi együttműködés vagy egyéni megbízások keretében történhet meg az adatok kiegészítése vagy új tételek felvétele. Azokon a területeken, ahol a hungarika-kutatás, -feldolgozás már 99