Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Dobrossy István: A Levéltár tudományos munkája, kiadványi.

miskolci polgár visszaemlékezései című naplója. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara egykori elnöke 1840-1918 között írta mindazt, amit ő a város története szempontjából megörökítésre méltónak tartott. (A kötet nemcsak kellemes és hangulatos kortörténet, hanem fontos elem a monográfia szempontjából is.) Az eredeti kéziratos napló különlegessége, hogy azt ismerte és hivatkozás nélkül használta 1886-1911 között megjelent ötkötetes várostörténeti monográfiájában Szendrei János is. Hasonlóan a millecentenárium évében jelent meg a sárospataki Refonnátus Kollégium 1800-1919 közötti időszakának gazdaságtörténetét bemutató mű. Hasonlóan millecentenáriumi kiadványként említhetem Bruckner Győző szintén kéziratos naplójának megjelentetését. A kötet „A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 között" címet viseli; megjelentetése részben a levéltárak közötti szakmai együttműködést példázza, hiszen a Bruckner-hagyaték az Országos Evangélikus Levéltár anyaga, másrészt a Levéltár és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara (illetve a kar Jogtörténeti Tanszéke) közötti hatékony kapcsolatra is utal. A „sorozaton kívüli sorozat" szándékunk szerint 1997-ben két újabb kötettel gazdagodik. Az akadémia napjára (1997. november 3.) a Miskolci Akadémiai Bizottság, a Miskolci Egyetem Könyvtára és Levéltára, valamint a megyei Levéltár közös gondozásában, munkatársainak együttműködésével megjelenik egy tudományos ülésszak anyaga. Ez az Akadémia alapítását, a régióból kikerült alapítókat, illetve a régióhoz valamilyen formában kötődő egykori és mai akadémikusainkat mutatja be. A másik kiadvány a kamara napjára (1997. november 29.) fog megjelenni, s az 1880-ban alakult, több megyét átfogó, Miskolc székhelyű Kereskedelmi és Iparkamara történetét mutatja be az intézmény megszűnéséig, 1949-ig. Mindkét utóbbi kiadvány amennyire nélkülözhetetlen a Miskolc monográfia írói számára, annyira fontos megyéink, illetve a tágabb régió történetének, egy-egy konkrét történeti problémájának megismerése szempontjából. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár az utóbbi években kiadóként, vagy társkiadóként 20 könyvet jelentetett meg. Ezek közvetve vagy közvetlenül a Miskolc monográfia munkálatait segítik. A monográfia azért fontos, mert jó néhány kezdeményezés, nekibuzdulás, megbicsaklás után 4 éve, hogy a levéltár és a múzeum közös feladatvállalásaként elkezdődtek a kutatások, szakmai megbeszélések, tudományos előadások, amelyek 1996-ban az első kötet megjelentetését eredményezték. Ez az egész vállalkozásnak jelképes értelmet is adott, hiszen nemcsak a millecentenárium évéről volt szó, hanem arról is, hogy ezt 110 évvel megelőzően indult útjára Szendrei János várostörténeti monográfiája, amelynek öt kötete negyedszázad alatt jelent meg. más vonatkozásban azért került az országos történész-levéltáros érdeklődés homlokterébe is, mert a rendszerváltás után ez az első nagy, várostörténeti monográfiavállalkozás Magyarországon. A Miskolc monográfiát hat kötetre, s az alábbi korszakhatárokkal terveztük, illetve tervezzük megjelentetni. Az első kötet a kezdetektől 1526-ig, a második 1702-ig, a harmadik 1849ig, a negyedik 1919-ig, az ötödik 1949-ig, a hatodik pedig 1989-ig mutatja be a város történetét. (Úgy látszik, hogy a 9-es számok uralják a korszakolást, de ez nem csupán Miskolcon, hanem közigazgatási, jogi, s bizonyos értelemben társadalom-politikatörténeti szempontból az országos történetírásban is elfogadható, igaz.) A megjelentetés üteméről most csupán an- :

t, hogy a második kötet az idén, a harmadik pedig a szabadságharc 150. évfordulóján, 1998-ban fog megjelenni. Ahhoz, hogy a monográfia egységes és következetes szakmai, gondolati rendszert képezzen, s ebben íródjon, függetlenül attól, hogy egy-egy kötet munkálataiban mennyien vesznek részt, arra volt szükség, hogy a végső formát kevesen írják, illetve dolgozzák ösz91