Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Papp József: A szlovéniai magyar könyvkiadás és sajtótermékek, kitérve a helyismereti kiadványokra (1884-1997).
A királyi Jugoszláviában Az első világháborút követő párizsi békekonferencia döntése szerint a Rába és a Mura folyók között fekvő, mintegy 940 km 2 nagyságú területet az akkori királyi Jugoszláviának ítélték oda, amelynek hadserege két héttel a Murai Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus 12-én ideiglenesen (később pedig tartósan) megszállta Muravidéket. 2 Ezen a területen 169 községben az 1911-es népszámlálási adatok szerint 66 790 szlovén (73,1%), 20 346 magyar (22,3%) és 2093 (2,3%) német anyanyelvű lakos élt. Vallás szerint a vidék lakossága 2/3-a római katolikus, míg 1/3-a protestáns (jobbára evangélikus) volt. 3 Nagyon sok probléma adódott az elcsatolt terület határvonalának kijelölésénél. Valójában egy új országhatárt húztak, s nem nemzeteket és etnikai csoportokat elválasztó vonalakat. A trianoni békediktátum életbelépésével az akkori muraszombati és lendvai járás az SZUSZ Királysághoz került. Ezt a területet Ljubljanából nézve Murántúlnak (Prekomurje) kezdték nevezni. Az új országhatár meghúzásával a gazdasági élet még mostohább körülmények között tengődött. Nem volt folyót átívelő hídja a Murán, s nem volt vasúti összeköttetése a belterületek felé. A gazdasági, nemzetiségi és a szociális problémák gyorsan a felszínre kerültek. Mivel a vidék kisszámú értelmisége (tanítósága, állami hivatalnoka) nem tudta letenni a nyelvvizsgát, s így legtöbbször állás nélkül maradt, más megélhetés után kellett néznie.'' Áttanulmányozva az akkori időszakkal foglalkozó kiadványokat, megállapíthatjuk, hogy a katolikus egyház igen szerteágazó kiadói tevékenységet folytatott, jobbára szlovén nyelven jelentek meg különféle röplapok, kiadványok s hetilapok. Ezek közül Jozef Klekl Novine c. lapja volt a legolvasottabb. 5 Az SZHSZ királyság 1921. jún. 12-i Vidovdáni Alkotmányának kihirdetését követően hatályon kívül helyezték az addigi parlamenti rendszert, betiltották a baloldali pártokat, a nemzetiségi egyesületeket s újságokat. Jó pár évnek kellett elmúlnia, hogy egy kicsit enyhüljön a légkör, s néhány magyar vagy kétnyelvű kiadvány megjelenjen. Az 192l-es népszámlálási statisztika adatai szerint Muravidéken 74 199 szlovén, 14 065 magyar, 2540 német és 1300 más nemzetiségű polgár volt. Az első választások alkalmával jobbára csak a szláv nemzetiségű férfiaknak volt szavazati joguk, amellett külön csoportosultak a katolikusok, külön az evangélikusok. A későbbiek során pedig a magyar nemzeti kisebbséget próbálták megosztani egymás között. Ily módon a választásokhoz és a pártok közötti harcokhoz kapcsolódik a legtöbbször a rövid életű magyar, illetve kétnyelvű hetilapok megjelenése. Az IstinalIgazság c. szlovén/magyar nyelvű politikai hetilapnak csak egyetlen számáról tudnak az OSZK-ban, amelynek első száma 1923. november 25-ei keltezéssel látott napvilágot Ljudevit Halász szerkesztésében, kiadója pedig Király Josip volt, s a muraszombati nyomdában készült. Egyes feltételezések szerint e lap mögött is Benko József vágóhíd-tulajdonos állt, aki két mandátumban is parlamenti képviselője volt e területnek Belgrádban. Ezzel párhuzamosan jelentős gazdasági érdekek fűzték egyes belgrádi befolyásos körökhöz. A két háború közötti királyi Jugoszláviában a leghosszabb életű a Muravidék — Murska krajina c. kétnyelvű lap volt, amely kis híján tíz évig — 1922. október 22-e és 1932. márc. 27-e között jelent meg. Kezdetben csak szlovén, majd később magyar nyelvű cikkeket is hozott. A lap kiadója Kühár István (Stefan) volt, de Benko érdekeit képviselte. Rövid életű lapnak bizonyult a Szabadság c. is, amelyet Hartner Nándor szerkesztett, a feltételezések szerint a szerkesztő apja, Hartner Géza nagybirtokos újonnan alakított Muravidéki Kisgazda Pártjának érdekeit szolgálni. Első száma 1923. május 20-án jelent meg, de 63
