Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Papp József: A szlovéniai magyar könyvkiadás és sajtótermékek, kitérve a helyismereti kiadványokra (1884-1997).

1925. augusztusában már meg is szűnt. Számos cikke a kisebbségi sorsban lévő magyarság ügyéért szállt síkra. 1926. januárjának első napjaiban jelent meg a Népújság c. lap, amely Jozef Klekl Novine c. lapjának egy ideig magyar nyelvű testvérlapja. Ezek utódjának tekinthető a NaSe novine, magyar változata pedig az ugyanezen év május 23-án megjelent Néplap első száma volt, amely mindjárt a címoldalon öles betűkkel adta hírül, hogy „Megalakult az egységes prekomurjei párt". A pártalakítás után ezek a lapok is rövid ideig jelentek meg. A fellelhető példányok alapján 1926. decemberében jelent meg utolsó számuk. Ezek a harsány címekkel felvértezett lapok nem annyira a magyarság iránti szeretetből indultak, hanem a politikai pártérdekek szükségletéből jelentek meg, mivel a választások alkalmával számolni kellett a több mint 14 ezernyi magyarsággal is.

6 Jelentős vallási és helyi sajtótörténeti kútfő még a Vendvidéki Evangélikus Kerület kiadásában 1923-tól 1941 decemberéig megjelenő Dusevni list — Lelki harmat c. kétnyelvű havi lap Kováts István szerkesztésében. Az 1930-as években a belgrádi kormány mindjobban a nagyszerb érdekeket helyezte előtérbe, s a kisebbségi sajtó működésére már nem adtak engedélyt. Újság és könyvkiadás 1941-1945 között A II. világháború ideje alatt Muravidéket 1941. április 6-án a német hadsereg rohanta le, majd egy héttel később ezt a területet Muraközzel együtt átadták a magyar hadseregnek, amely rövid ideig katonai, majd nem sokkal később polgári közigazgatást vezetett be. Ily módon 1941. május 24-ei keltezéssel ismét megjelent a Muraszombat és Vidéke c. lap, amely a két világháború közötti időszakban szünetelt.

7 Az 194l-es év 35. évfolyama keretében 32 szám jelent meg Hartner Nándor főszerkesztő és Szász Ernő felelős szerkesztő közreműködésével, alcímében a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület neve volt feltüntetve. A rákövetkező években folyamatosan évente 52-53 szám jelent meg, 4, illetve 8 oldalas terjedelemben. A város és környéke lakosságának nemzeti hovatartozását tekintve a vezércikket s több fontosabb írást magyar és szlovén nyelven is megjelentették muravidéki tájszólásban. A front közeledtével, egy héttel azelőtt, ahogy a Vörös Hadsereg elérte volna a Mura folyót, jelent meg az 1945-ös év 12. száma március 23-án. Az 1945-ös év számai már csak 2 oldalon, jobbára fővárosi híreket közölve, a szigorú nyilaskeresztes cenzor engedélye mellett láthattak napvilágot. A nyilas hatalomátvételt követően, 1945. január 6-a és március 3-a között Lendván jelent meg a Göcseji Őrszem 9 száma. Egyes magyarországi források szerint pedig 12 száma jelent meg. A II. világháború ideje alatt a lendvai járás Zala megyéhez, míg a muraszombati Vas megyéhez tartozott. Kutatásaink során csak két helyi vonatkozású magyar nyelvű könyvre akadtunk. Az egyik Horváth Sándor: Alsólendva múltja és jelene c, ma már ritkaságszámba menő helytörténeti kiadványa, a megjelenési éve 1942, míg a másik egy évvel később a csentei Völgyesi József magánkiadású verseskötete volt. Illő még itt megemlítenünk a muraszombati gimnázium, a kereskedelmi középiskola, valamint a lendvai polgári iskola évkönyveit. Nem tartom azonban kizártnak azt sem, hogy az említett időszakban még néhány kispéldányszámú magánkiadvány is napvilágot látott, de a háború viharában, valamint az azt követő felszabadulási békeidőkben máglyára került. 64