Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Papp József: A szlovéniai magyar könyvkiadás és sajtótermékek, kitérve a helyismereti kiadványokra (1884-1997).

PAPP JÓZSEF A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÉS SAJTÓTERMÉKEK, KITÉRVE A HELYISMERETI KIADVÁNYOKRA (1884-1997) Jelen kis tanulmányomban, amelyben a szlovéniai magyar sajtó történeti keresztmetszetét szeretném a hallgatóság elé tárni, a múlt század nyolcvanas éveitől egészen napjainkig tekinteném át az itt megjelenő kiadványokat, három nagy történeti korszakra tagolva. Bevezetőmben illő elmondani azt is, hogy ez a terület a török időktől kezdődően egészen a múlt századig határőrvidék, majd az első világháború végéig, 1919-ig a történelmi Magyarország, Vas és Zala megye déli része volt. Már az előző évszázadokban nemzetek, nyelvek, kultúrák keveredtek ezen a ma Muravidéknek nevezett, mintegy 940 km

2-es területen. Az írott és a kinyomtatott szó kissé nehezebben jutott el, hisz írástudókban, tollforgatókban is hiány volt. Tanulmányom első részében az 1880-as évek lapalapítási kezdeményezéseitől az I. világháború végéig tartó időszak sajtótörténetét ismertetném, majd azt követően a két világháború közötti időszak kiadványairól, majd a harmadik részben az 1945 utáni kiadványokról szólnék. Figyelembe véve a kedves hallgatóság türelmét és a konferencia menetrendjét, a dolgozatomban tárgyalt mintegy 113 év hetilap és könyvkiadói termését ez esetben tartalmi szempontból nem tárgyalnám. Ezzel egy időben a történelmi változások következtében beállt új határ meghúzásának a körülményeit, s annak gazdasági, kulturális, népességi s migrációs következményeit sem részletezném — egyedül csak néhány fontosabb e témával kapcsolatos könyvre, kiadványra, vagy hosszabb tanulmányra szeretném felhívni a témával foglalkozók figyelmét.' Mielőtt még rátérnék a szerény tanulmányom címébe foglaltak taglalására, kultúrtörténeti csemegeként szeretném elmondani, hogy a 16. században, alig száz évvel később, ahogy Johannes Gutenberg német nyomdász feltalálta a mozgatható betűk módszerét, 1573-ban az alsólendvai Bánffyak várában Rudolf Hofßalter vándornyomdász kinyomtatta Kultsár György protestáns prédikátor könyvét, amelyet még három követett. Az utókor számára már csak néhány példány maradt fenn. Lendvára is csak fénymásolt formában jutott el néhány oldal a budapesti OSZK jóvoltából, ahol őrzik. Ezzel a témával behatóan két jelentős tanulmány és egy önálló könyv foglalkozik Borsa Gedeon, CsákyS. Piroska, illetve Tanlalics Béla jóvoltából.

1 Előrehajtva az idő kerekét az osztrák-magyar kiegyezést követő esztendőkig, elmondhatjuk, hogy hasonlóan, mint a monarchia más régióiban, a történelmi Zala és Vas megye területén megkezdődött a gazdasági és kulturális felemelkedés. A dolgozatunk tárgyát képező térség a Mura folyó bal partján terül el, amely Alsólendvát és Muraszombatot, valamint környékét foglalja magába. Mindkét város a 19. század második felében kapott járási rangot. Járásbíróságok, adóhivatalok, népiskolák, közjegyzői hivatalok s takarékpénztárak alakultak sorra. Ezzel egy időben kezdetét vette a két városka gazdasági fellendülése, nőtt az értelmiségiek és az iparosok száma, felvirágzásnak indult a kereskedelem, néhány politikai párt helyi tagozatot alakított, megkezdődött az amatőr művelődési tevékenység, nőtt az igény a kultúra és az írott szó iránt. A keszthelyi születésű Kardos Gábor, kihasználva ezeket az igényeket és lehetőségeket, 1888-ban Lendván alapított nyomdát, majd a következő év január 12-én már meg is jelentette az Alsó-Lendvai Híradó című vegyes tartalmú hetilapját, amelynek első felelős szer61