Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Galambos Ferenc Ireneusz: A magyar helytörténeti kutatás Burgenlandban.

alig találtak népdalt, megjelent Barsi Ernő és a maga kedves hegedűjével belopta magát az alsóőriek és a felsőpujaiak szívébe, és három kötetet is meg tudott jelentetni az őrvidéki, az Őrség magyar dalairól. Különben Gál Károly is megjelentetett gyűjtéséből, ő maga nem volt zenész, más dolgozta fel. Ez volt az egyik első, már 1966-ban Münchenben megjelent Spinnstuben Lieder, Alsóőri fonódalok címen. Történelmi vonatkozásban, most karácsony előtt jelent meg egy impozáns könyve Herényi Istvánnak, aki évtizedek óta foglalkozik Nyugat-Magyarország történetével, és tudtommal elkapkodták. Ez is mutatja, hogy hiánypótló: Magyarország nyugati végvidéke nagyszabású művét második kiadásban lehet hamarosan megkapni. Ugyancsak történeti művekkel foglalkozott, nemcsak Burgenlanddal, hanem a Mura vidékével is Zsiga Tibor szombathelyi történész: Nyugat-magyarországi fegyveres felkelés, Vas megye; a szentgotthárdi hegy; Burgenland és Nyugat-Magyarország; ezeket a kulturális egyesületünk adta ki. Ez a Nyugat-Burgenland vagy Nyugat-Magyarország, talán itt említem meg a névvel kapcsolatban, hogy itt ennek a vidéknek tulajdonképpen magyar neve nincs is. Egyesek Várvidéknek akarják nevezni, de ez egyszerűen csak fordítása lenne a Burgenlandnak, a Burg várat jelent, a Land meg országot. De Ausztriának bármelyik területén van ugyanannyi vár, mint Burgenlandban; kétségtelen, hogy sok megmaradt. Részben Bécs közelsége miatt, a főurak főleg a Habsburgok oldalán voltak, bár nem mindig. Itt akarom megjegyezni még, hogy sajnos az is közrejátszott, elkerült és nem volt, és ma is nagyon kevés értelmisége van a burgenlandi magyarságnak, mert aki továbbtanult, rendszerint elkerült máshová, mert annyi tanárra, vagy jogászra nincs szüksége ennek a kis, nagyrészt falusiakból álló országrésznek. Amikor elcsatolták a legnagyobb városát, mert volt két szabad királyi városa; Kismarton, amelynek 3000 lakosa volt és Ruszt, annak meg 1600 volt és van ma is. De az szabad királyi város volt és az ma is: Freistadt Ruszt. Azután hát másokat is megemlíthetnénk. Sós Katalin szegedi történésznek Burgenland az európai politikában, Fogarasi László pozsonyi történésznek számos cikke jelent meg, azután Juhász Lászlónak több műve, aki a SZER-nél volt (Szabad Európa Rádió) és most Magyarországon él. Ketten burgenlandiak. Teleki Béla evangélikus lelkész őriszigeti, doktori disszertációja Őriszigetről szólt és Gyenge Imre, aki a pesti teológiai fakultáson dolgozik, Debrecenben doktorált, ugyancsak Felsőőrről írta a disszertációját. Említettem, hogy bizonyos fellendülés vagy pezsgés csak a hatvanas évek végén indult meg. Az egyetlen nem helyi egyesület, amelyik felölelte volna vagy legalábbis foglalkozott volna ezzel a célkitűzéssel, Burgenland egész magyarságával és a problémáival, a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület csak 1968-ban alakult meg. Azzal a célkitűzéssel, hogy össze akarja fogni a magyar községeket és a szórványban élő magyarokat is. Megindított egy kis lapocskát, kezdetben csak sokszorosítva, már említettem a megelőző lapokat, aztán pár év múlva, a hetvenes évek elejétől a szerkesztését átvettem, és szorgalmaztam, hogy jobb formátumban, nyomtatásban jelenjen meg, és kezdettől fogva képekkel, ez az Őrség című; szeretnénk folyóiratnak titulálni. Az utóbbi években több száma is megjelent, azelőtt úgy évente egy-kettő, egyszer volt három is belőle. Több szám kifejezetten helytörténeti vonatkozású. A magyar községeknek a múltjával és jelenével, hagyományaival, jelentős személyiségeivel foglalkozik. Tavaly a millecentenárium alkalmából impozánsabb kiadásban jelent meg az Őrség. Mint említettem, a célunk az volt, és ez ma is, hogy egy kis öntudatot adjunk. És itt talán kitérnék arra, hogy ez a vidék, ha kicsi is területileg, és létszám szempontjából méginkább, mert elfelejtettem említeni, hogy 1923-ban volt az első osztrák népszámlálás, mely 15 ezer magyart jelölt, ez fokozatosan mindig csökkent, kivé51