Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Štefan Kolivoško: A helyismereti munka Kelet-Szlovákiában.

Még megemlíteném, hogy a szlovák közigazgatásban nincsenek megyék. A közelmúltban kerületek és járások voltak, hat éve pedig érvénytelenítették a kerületeket, viszont megmaradt a 40 járás. A múlt évben újból létrehoztak 7 kerületet összesen 74 járással. Mivel közigazgatási rendszerünk gyakran változik, Jaj" annak a könyvtárosnak, aki tudni szeretné, melyik is tulajdonképpen az ő régiója. Lehetséges, hogy sok időt szentelek a problémák definiálására, de sajnos tény, hogy a mai napig nehézségeink vannak a helyismereti irodalom meghatározásában. Amikor ma kelet-szlovákiai közkönyvtárak helyismereti irodalommal való munkájáról beszélünk, elsősorban a kurrens regionális bibliográfiára gondolunk. Ezt a munkát közösen végzi 11 járási könyvtár, a kassai közkönyvtár és két állami tudományos könyvtár. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ezek a könyvtárak elosztják egymás között az összes Szlovákiában megjelenő napilapot és folyóiratot és sajtófigyelést végeznek. Az adott könyvtár figyeli a neki kiosztott lapok tartalmát, nemcsak a saját régiója, de a többi könyvtár régiója szempontjából is. A könyvtárak rendszeresen kicserélik egymás között a bibliográfiai jegyzeteket, kompletálják őket, és minden évben kiadják a saját régiójuk irodalmát bibliográfiai évkönyv formájában. A Kassai Állami Tudományos Könyvtár 1955-ben kezdett foglalkozni regionális anyag feldolgozásával. Először egy koncepciót dolgozott ki, majd elkezdte ennek megvalósítását, tehát a jegyzékek feldolgozását, Kelet-Szlovákia bibliográfiája címen. Hasonlóképpen az Eperjesi Állami Tudományos Könyvtár 20 év alatt több mint 250 bibliográfiát adott ki, sokféle regionális témával. A hatvanas években ebbe a tevékenységbe beépül a Kassai Kerületi Könyvtár, a mai Bocatius János Közkönyvtár. A könyvtárban bibliográfiai osztály létesült, melynek munkatársai regionális irodalom feldolgozásával is foglalkoztak. Ezzel egyidejűleg a Kassai Bocatius Könyvtár átvette a kelet-szlovákiai kerület járási könyvtárainak módszertani irányítását. Kassa város bibliográfiai évkönyvét a könyvtár 1968-ban adja ki először, a kassai járásét 1969-ben. A Kassai, az Eperjesi Tudományos Könyvtár és a Kassai Bocatius Könyvtár közös megegyezése alapján 1976-ban sor került a Kelet-Szlovákiai kerület regionális bibliográfiai rendszerének kiépítésére. Az egységes munkamódszer érdekében minden együttműködő könyvtár megkapta azoknak a napilapoknak és folyóiratoknak a lajstromát, amelyekből jegyzeteket kell készítenie a regionális bibliográfiai feldolgozáshoz. Több éves együttműködés után megmutatkozott, hogy ez a rendszer a kezdeti nehézségek ellenére befutott, és az előre meghatározott célt jól szolgálja. A könyvtárak együttműködésének végterméke a minden évben megjelenő bibliográfiai évkönyv, amely teljes áttekintést ad a különböző járásokban megjelent helyismereti anyagról. Milyen gondokkal küszködnek a könyvtárosok Kelet-Szlovákiában ma a regionális dokumentumokkal való munka terén? Természetesen ezen a téren is vannak új jelenségek, melyek megzavarják a könyvtárak hagyományos munkamódszerét. A számítógép megjelenése után 1991-ben kezdték el a könyvtárak a hardver és szoftver beszerzését, először a könyvállomány feldolgozására, majd a kölcsönzés automatizálására, végül az utóbbi években sor került számítógép beszerzésére a bibliográfiai és információs területre is. Az 1993-as év határvonalat képez a bibliográfiai osztályok munkájában. Ebben az évben szerezték be a járási könyvtárak a Biblis-programot, amely lehetőséget nyújtott az első olyan évkönyv kiadására, melynek szerkesztése számítógéppel történt. Ez Kassa város 1991-ik évi 39