Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Štefan Kolivoško: A helyismereti munka Kelet-Szlovákiában.

bibliográfiai évkönyve volt, egyben jubileumi kiadás, a Bocatius János Közkönyvtár 25-ik ilyen jellegű kiadványa. Az évkönyv tartozéka egy computer disk, mely a Biblis-program rö­vidített változatát tartalmazza. Ennek segítségével a használó könnyen eligazodhat a progra­mokban, akkor is, ha nem ismeri részletesen azokat. Ahogyan az már szokás, az első kísérleteknél azért hibák is előfordulnak. Ezek elemzése segített a program készítőjének, Rndr. Menyhért Tibornak a program további fejlesztésében és tökéletesítésében. A kassai könyvtáron kívül elkezdte a adatbázis építését a bártfai és eperjesi könyvtár is, majd csatlakozott Homonna, Nagymihály, Rozsnyó, Tőketerebes, Svidník, Varannó, Ólubló stb. Mivel a Biblis-program tartalmazott egy úgynevezett export-import részt, változás állt be a jegyzékek cseréjében is. 1994-ben 7 járási könyvtár a Kassai Bocatius János Könyvtár koordinációs központjába küldte be jegyzékeit, ahol megtörtént azok egyezte­tése. Ezután a jegyzékek visszakerültek az illetékes könyvtárakba. Mint minden új dolognál, itt is nehézségek merültek fel. Legtöbb gondot a tárgyi címszavak egyeztetése okozza. Mivel ezeken 15 ember dolgozik, gyakran 15 egyéni szemlélettel találkozunk, még akkor is, ha az alapszabályok adottak. Megállapíthatjuk, hogy 1995-től már minden járási könyvtár saját helyismereti adatbázist épít. 1996 első felében Kelet-Szlovákia járási könyvtáraiban 35.000 bibliográfiai jegyzéket dolgoztak fel számítógépen. És most másról. A múlt esztendőben könyvtáraink bekapcsolódtak egy projektbe, melynek feladata a váro­sok történelméről szóló tudományos szakirodalom bibliográfiai feldolgozása. A projektet 1955-ben Strasbourgban dolgozta ki a Történészek Nemzetközi Társaságának városok törté­nelmével foglalkozó bizottsága. A bizottság ülésén 1959-ben Strasbourgban elfogadták a nemzetközi bibliográfia szerkesztésének alapelveit. A tervezetbe bekapcsolódott Dánia, Finn­ország, Norvégia, Svédország, Svájc, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország. A brnói Morva Könyvtár ösztönzésére Csehországban, majd a Szlovák Nemzeti Könyvtár kezdemé­nyezésére Szlovákiában a projekt szerint a járási könyvtárak jegyzéket gyűjtenek a saját régi­ójukkal kapcsolatos adatokról, a koordinációs központok összegyűjtik ezeket, az utolsó fázis­ban pedig a Szlovák Nemzeti Könyvtár egyezteti és kiadja őket. Érdekes, de törvényszerű tünet, hogy 1989 után egyes falvakban mekkora érdeklődés mu­tatkozott a régió történelme iránt. Látszólagos ellentmondás, hogy ezeknek a községeknek a könyvtáraiban a múltban léteztek úgynevezett regionális sarkok, ezek iránt viszont minimális érdeklődést mutatott a közönség. 1990 után ezekben a könyvtárakban kevés főfoglalkozású könyvtáros dolgozott, ezért helyismereti dokumentumokkal nem foglalkoztak. Viszont a fal­vak polgármesterei szívesen fizetnek a járási könyvtáraknak azért, ha rendelkezésükre bo­csátják a község helyismereti anyagának bibliográfiai jegyzékét, mivel gyakran ezek képezik a községi történelmi emlékkönyv alapját. A kassai könyvtár a közelmúltban Valaliky község számára állított össze ilyen jegyzéket. Tisztelt hölgyeim, tisztelt uraim! Szeretném még megosztani Önökkel a Svidníki Járási Könyvtár tapasztalatát. Megemlíte­ném, hogy Svidník a közelmúltban a legkisebb járás volt Szlovákiában, kb. 40 km-re északra Eperjestől, a néhai Sáros megyében. Módszerük első látásra nem tűnik újdonságnak, de szem­betűnő, amilyen rendszerességgel alkalmazták. Az ötlet Milka Kudlová fejében született, aki közismert, szorgalmas könyvtáros és oda­adóan dolgozik a helyismereti anyag feldolgozása terén. Nemrégiben alkalmam volt beszél­getni vele erről. 40

Next

/
Thumbnails
Contents