Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

VI. FÓRUM. - Róth András Lajos: Iskolai értesítőink bibliográfiai és helytörténeti jelentősége.

tanári kara és ifjúsága számot, a félévi vagy év végi ünnepélyes és nyilvános vizsgálatok mellett, egész évi tevékenységéről. Az igaz, hogy az iskolai értesítők, évkönyvek, évi jelentések csak a XIX. század közepétől váltak rendszeressé, de az azóta bennük felhalmozott információmennyiség katalógusok, bibliográfiák hiányában hozzáférhetetlen. A korai különböző típusú és szerkezetű kiadványok a század utolsó évtizedeire egységes arculatot nyertek a tartalmi szerkezet tekintetében. Az iskolák, amelyek cserekapcsolatban állottak, kölcsönösen egymástól is tanultak és nyertek ötleteket, de a fölöttes iskolai hatóságok is belátták az egységesítés fontosságát az olyannyira fontos adminisztráció és statisztikai nyomkövetés szempontjából. Az 1849-ben kiadott, az osztrák birodalom gimnáziumai és reáliskolái szervezésére vonatkozó tervezet — a híres „Entwurf"

3 szabályozta a vizsgálatok meghívójaként kibocsátott értesítőket, illetve évkönyveket. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy az iskolák azonnal és teljes mértékben igazodtak volna az utasításokhoz. Klamarik János 1873-ban még arról értekezett a Magyar Tanügy hasábjain, hogy „alig van az országban tíz középtanoda, mely kielégítő programot juttatna évenként a közönség kezébe..., melyben a közönség élethű képét látná a tanoda állapotának és tevékenységének. ... ha valamely tanoda nyilvánossági jogot vesz igénybe, bizonyítványait államérvényességűeknek, közhitelűeknek kívánja tekinteni, akkor a társadalomnak viszont joga van kívánni, hogy az ily tanintézet az élvezett nyilvánosságot manifesztálja, hogy célját, eszközeit, viszonyait, működésének mérvét és eredményeit nyilvánossá tegye..."

4 Ennek érdekében kifejtette, mit kell tartalmazzon egy jól megszerkesztett értesítő. Az osztrák iskolavezérlő szervek által megkövetelt tudományos értekezések helyét nem ezekben látta, mondván: „erre valók a tudományos folyóiratok; a közönség, melynek számára az értesítvények kiállítandók, a tudományos értekezéseknek általában nem nagy hasznát veszi." Viszont helyénvalónak találta az oly értekezéseket, amelyek „a közoktatás újabb változatait vagy fejlődését ismertetik, vagy melyek a tanodái és házi nevelés kölcsönhatásáról, s ezen kölcsönhatás mi módon Való tökéletesítéséről szólnak, vagy legföljebb oly populáris értekezéseknek, melyek a tanoda vidékéről adnak a tanárok által szerzett speciális tudományos adatokat és ismereteket.."

5 Az irántuk támasztott elvárás nem volt egyöntetű minden esetben. Másképpen látták az állami iskolák és másképpen a felekezeti tanintézetek. A Heinrich Gusztáv és Kleinmann Mór szerkesztésében megjelenő Magyar Tanügy szerint „van ezeknek az értesítvényeknek egy másodrendű célja is. Tudományos működésüknek jelét szokták a középtanodák adni értekezésekben... Ezen értekezések fokozzák becsét az értesítvényeknek, melyeket a tanári testületek rokon intézeteknek cserébe küldenek vagy nyilvános vizsgálatokra meghívás alkalmával a vendégek kezébe adnak. Ezen tudományos értekezések miatt a külföldi értesítvények keresett cikket képeznek; egy ilyen gyűjtemény minden középtanoda könyvtárának díszére és a tudományra vágyó szaktanárnak hasznára válik. A tudomány és a tanügy érdekében óhajtjuk, hogy ezen nézetünket tanártársaink közül is mennél többen osszák."

6 Az érvelések csapongtak, néha azonosultak, sokszor különböztek. A Gyürky Ödön szerkesztésében megjelent Katholikus Pedagógia első évfolyamában, az irodalom rovatban olvashatjuk: „Valóban ideje volna már végrevalahára végleg precizírozni azt a kérdést, hogy micsoda célt, milyen feladatot tartoznak szolgálni a középiskolák évi értesítőinek bevezető programértekezései? Azért vannak-e csupán, hogy bővebbé, terjedelmesebbé tegyék az évi értesítőt, azért vannak-e szokásban, hogy legyen helye néhány kezdő tanár fiatalos szárnypróbálgatásainak, avagy az a céljuk, hogy egy-egy nagyobb becsű, irodalmi értékű tanulmány megjelenését lehetővé tegyék?"

7 Vélekedése egybehangzó a pár évtizeddel korábban papírra vetett Klamarik-féle, ismertetett nézetekkel: az 104