Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

VI. FÓRUM. - Kégli Ferenc: A külföldön, 1919-1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiájának programjáról.

megtörtént, lehetőséget kell teremtenünk az eredmények hasznosítására. A határon túli könyvtárak az adatbázis építésének aktív, közvetlen résztvevőjévé is válhatnak. Az on line hozzáférhető adatbázis megléte sem teszi szükségtelenné a bibliográfiai tételek országonként (egyenként vagy összevontan) való közreadását kiadvány (nyomtatott kötet, illetve CD-ROM) formájában. A közreadás feltétele az adott ország vonatkozó dokumentumainak relatív teljességű feltártsága, az előzetes igényfelmérés pozitív eredménye, a költségek megfelelő pénzügyi támogatottsága. A nyomtatott kötetek hozzáférhetővé teszik a bibliográfiai információkat a számítógépes hálózathoz csatlakozni nem tudók számára. * A két világháború között külföldön nyomtatott magyar nyelvű könyvek bibliográfiai adatbázisának terve mint előzetes program, elsőként ezen a fórumon került ismertetésre. Nem véletlenül, hiszen a Helyismereti Könyvtárosok IV. Országos Tanácskozásának fő témája a határon túli magyarság, annak irodalma, a határon túli magyar könyvtárosok helyismereti bibliográfiai tevékenysége. Mindnyájan tudjuk, hogy a helyismereti bibliográfia mindig is kiegészítője, külföldi régió vonatkozásában pedig szerves része a nemzeti bibliográfiának. Az adatbázis építésével az Országos Széchényi Könyvtár támogatni, s ugyanakkor ösztönözni kívánja a két világháború közötti időszak határon túli magyar irodalmi (az irodalom alatt nem csak szépirodalmat értve) alkotásaira vonatkozó regionális, helyismereti kutatásokat. Az e munkálatokat jelenleg is végző kollégák tájékoztatására szántam a Retrospektív Bibliográfiai Osztály távlati terveinek áttekintő ismertetését, hiszen jól tudom, hogy programunk csak töredékesen valósulhatna meg a határon túli könyvtárak, helyismereti bibliográfusok alkotó együttműködése nélkül. A nemzeti könyvtár által az ezredforduló tájékán megkezdődő, s az együttműködéssel kiteljesedő adatbázis-építő munka terveink szerint tehát megörökíti a határon kívül került magyarság szellemi alkotásait; egybegyűjti könyveinek és egyéb könyvjellegű nyomtatványainak leírásait; mindazokat, amelyek a két világháború közötti időszakban nemzeti öntudatát ápolták, amelyek őrizték, védték kulturális hagyományait, működtették intézményeit. Az adatbázis egyben az igényeknek megfelelő bibliográfiai hátteret is biztosít a korszakra vonatkozó hungarológiai kutatások számára. Az erdélyi költő, Áprily Lajos az 1930-as évek elején, A kor falára című versében

14 arra a generációra gondolt, „... ki jő száz év után, arcába tűz az új világ sugara. S szent szánalommal néz majd vissza rám, kortól kifosztott, koldus dédapára." Ha „megcselekedjük" a programban megfogalmazott tennivalókat, hiszem, hogy a következő generáció nem „szent szánalommal" fog dédapáira visszanézni. Kérem Önöket, támogassanak ebben a hitemben! Jegyzetek 1 Haraszthy Gyula: „Hajszálgyökerek" és a hungarika-bibliográfia. Bp. : OSZK KMK, 1974. p. 9. 2 A XXI. században is lesz anyanyelv. A magyar nyelv jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémián. Tézisek. In: Népszabadság, 1997. júl. 5. p. 27. 3 Berke Barnabásné: Kurrens magyar nemzeti bibliográfiai információk külföldi elterjesztése számítógépes szolgáltatások útján. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. 3. Bp.-Szeged, 1993. p. 1508-1515. 100