Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Nagy Éva: A Vasi életrajzi bibliográfiák szerepe a helytörténeti kutatásban.
NAGY ÉVA A VASI ÉLETRAJZI BIBLIOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN A helyismereti irodalom tudatos gyűjtésének Szombathelyen régtől voltak hagyományai. Már az 1883-as könyvtári címjegyzék igazolja, hogy kezdetekben is jelentőséget tulajdonítottak a lakóhelyre vonatkozó irodalomnak. Pável Ágoston, a két világháború közötti időszak helyi kulturális életének kiváló szervezője, a könyvtár vezetője által kiadott 1925-ös nyomtatott katalógusban a helyismeret a földrajzi csoportosításban külön osztályt kapott. Az 1952-ben létrehozott megyei könyvtáraknak, így a szombathelyinek is kezdettől fontos feladatuk volt a helytörténeti és helyismereti irodalom gyűjtése és feltárása. Könyvtárunkban az előkészítő munkát követően, 1956 végén 992 kötettel hozták létre a Savariensia nevet viselő különgyűjteményt, ami jelenleg több mint 12 ezer egyedi leltározású, továbbá 82 ezer csoportos nyilvántartású dokumentumot foglal magába. Feltárása az alapkatalógusokon túl kiegészítő katalógusokkal történik, a csoportos nyilvántartású dokumentumokat önfeltáró rendszerben raktározzuk. 1990-től épül a VAS nevet viselő számítógépes adatbázisunk. Két hónapja jelent meg CD-ROM-on az 1964-től Vas megye irodalma címen napvilágot látó bibliográfia és repertórium, amely több mint 23.000 tételt tartalmaz. A feltárórendszeren túl a kutatók segítésére és figyelemfelkeltés céljából tematikus bibliográfiák készültek. A megye városainak irodalmát bemutatók mellett a könyvtár nagy vállalkozása az 1974-ben elindított Vasi életrajzi bibliográfiák sorozat. Sajátos szempontból kívánta számba venni a kiadványsorozat a megye tudományos, művészeti, kulturális életét, történetét - a térség életében fontos szerepet játszó személyiségek munkásságának bemutatásával. Az indulás évében a kor szokásainak és az elvárásoknak megfelelően két munkásmozgalomban nevet szerzett személyről, Somogyi Béláról és Fürst Sándorról készült összeállítás. A későbbiekben viszont a megjelent 33 kötet között csak két hasonló tevékenységről nevezetes személyről készült bibliográfia. Tudatos sorozatszerkesztői munkát ismerhetünk fel áttekintve a feldolgozott életműveket. Elsősorban azokat a Vas megyében élt vagy munkásságukkal a térséghez szorosan kapcsolódó tudósokat, művészeket kívánták bemutatni, akik országosan is ismertek voltak tevékenységükről. (Faludi Ferenc, Magyar László, Gazdag Erzsi, Dukai Takách Judit). Sorra kerültek viszont azok is, akiknek neve csak helyben ismert, de meghatározó szerepük művelt tudományágukban vagy a helyi közéletben vitathatatlan. (Balogh Gyula, Lipp Vilmos, Ehen Gyula, Pável Ágoston). A 34 feldolgozott életművet a végzett tevékenység szempontjából áttekintve látható, hogy a legtöbb bibliográfia (10) természettudósokról készült. Ennek oka a jelentős szellemi teljesítményeken túl az is, hogy 1983-ban az Alpokalja természeti képe című regionális kutatáshoz csatlakozásra kérték fel az intézményt, segítve bibliográfiák összeállításával a szakembereket. A kutatást koordináló Savaria Múzeum szakembereivel együttműködve esett a választás Gáyer Gyulára, Bendejy Lászlóra, Ambrózy-Migazzi Istvánra., Visnya Aladárra és Saághy Istvánra. A felsorolt tudósok munkássága szorosan kapcsolódik a témához, valamennyien jelentős tevékenységet fejtettek ki a térség természeti képének alakításában, illetve kutatásában. A természettudósokról megjelent kötetek országos kritikai visszhangja nagyon jó volt. A Chernél Istvánról szóló összeállításról ismertetés jelent meg a Természet Világában és a Madártani Tájékoztatóban. Bendejy Lászlóról a Földmérőben, a Geodézia és Kartográfiában, valamint 89
