Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Nagy Éva: A Vasi életrajzi bibliográfiák szerepe a helytörténeti kutatásban.
a Földrajzi Közleményekben. A Honismeretben Ambrózy- Migazzi István, a Technikatörténeti Szemlében Gothard Jenő kötetéről írtak. Mindez, valamint a számtalan kötetet igénylő érdeklődő bizonyítja, hogy ezen tudósok munkásága a megye határain túl is ismert, s további kutatásra érdemes. A másik nagyobb csoport a szépíróké, akik között szintén találhatók országosan számontartott művészek, Faludi Ferenc, a XVIII. századi jeles lírikus, Dukai Takács Judit a reformkor ünnepelt költőnője, Gazdag Erzsi népszerű gyermekkönyvek írója, Káldi János valamint Urban Ernő, a 60-as évek kedvelt prózaírója. Szépírókról, különösen a sokat és sok helyen publikálókról nagyon nehéz a teljesség igényével biobibliográfiát készíteni. Igazi könyvtárosi rabszolgamunka felkutatni a megjelenési helyeket, összehozni a különböző címeken megjelent azonos munkákat. Az Urban Ernő munkásságát feltáró bibliográfián kívül valamennyi közli a kéziratban maradt müvek leírását, segítve ezzel a posztumusz kiadások létrejöttét és a kutatók munkáját. Gazdag Erzsi és Káldi János hátrahagyott verseiből azóta jelent is meg kötet. A sorozat füzetei a biobibliográfiák klasszikus gyakorlata szerint készültek: a szóban forgó személy életét és tevékenységét bemutató bevezető tanulmány (vagy kronológia) után található az irodalmi munkásságát tartalmazó bibliográfia, s ezt a rá vonatkozó írások adatainak felsorolása követi. Rendező elv a megjelenés időrendje. Ezeken az alapadatokon túl az egyes kötetek készítői igyekeztek összeállításukat további forrásokkal, információkkal kiegészíteni az adott személy emlékhelyei {Magyar László, Chernél István), vagy a róla elnevezett növények regisztrálása (Ambrózy-Migazzi István, Visnya Aladár), tudományos munkáságot elismerő kitüntetések felsorolása {Bendefy László), a róla elnevezett pályázatok eredményei (Markusovszky Lajos). A füzetek név- és tárgymutatót tartalmaznak. A kötetek megjelenési idejét áttekintve látható, hogy az elmúlt húsz évben évente legalább kettő, de volt év, amikor három, illetve négy füzet is megjelenhetett. 1994-től azonban csak évi egy bibliográfia közreadására nyílik lehetőség, elsősorban anyagi okokból. A finanszírozás problémái végigkísérték a sorozatot indulásától, de valamilyen forráshoz mindig sikerült jutni a megjelenés érdekében. Az előbbiekben említett „Alpokalja" kutatás segítségével öt füzet jelent meg. A BDMK 1986-ban pályázatot adott be az Országos Tudományos Kutatási Alaphoz a következő témára: A Vas megyei helyismereti, helytörténeti irodalom kutatása, feltárása és közzététele. A pályázatban nemcsak kiadói költségekre, hanem az előállítás technikai feltételeinek javítására is kértünk támogatást. 1987-ben öt évre szóló programunkra 875.000 Ft-ot kaptunk. Ebből vásároltunk egy ofszet-nyomógépet és írógépeket (660.000 Ft). A fennmaradó összegből tíz bibliográfia megjelentetésére volt lehetőség. Közülük egy nem életrajzi, Vas megye nyelvészeti irodalmát tárja fel. A támogatás összegéből utolsóként megjelent - Szily János püspököt bemutató - bibliográfiát a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság is támogatta. Ugyancsak az ő segítségükkel és Szombathely Város Kulturális Bizottságának hozzájárulásával látott napvilágot a Géfin Gyula munkásságát bemutató kötet 1993-ban. Ugyanebben az évben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és a Városi Kulturális Bizottság támogatásával Káldi János, a nemrégiben elhunyt költő bibliográfiája jelenhetett meg. Hefele Menyhért, a neves barokk építész halálának 200. évfordulóját a város reprezentatív kiállítással ünnepelte. Erre jelent meg 2. bővített kiadásban a művészt bemutató bibliográfia a Hefele Emlékbizottság anyagi segítségével. 1994-ben és 1995-ben a Vas Megyei Közgyűlés Tudományos Szakbizottságához pályáztunk sikeresen egy-egy kötet megjelenésének támogatására. 90
