Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Varga Gyula: A Hajdú-Bihar megyei településmonográfiák (1960-1994).

nyéknek. Természetesen, az 1956-os, és az azt követő idők eseményeit legtöbben igyekeznek óvatosan kikerülni. A történelmi fejezeteket összesen 42 szerző írta. Ezek felsorolásától eltekintünk, közülük elsősorban Módy György, Rácz István, Orosz István tanulmányai azok, melyek módszertani szempontból is messze túlmutatnak a lokális szemléleten. De a kor színvolán állnak a többi, itt fel nem sorolt történészek munkái is, bár, főleg a legújabb kori események krónikáját olykor nem szakemberek, hanem helyi funkcionáriusok írják. Legtöbb kötet természetesnek vette a népességtörténet külön fejezetben való megírását. (Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Vámospércs.) Ezen a téren különösen Dávid Zoltán és Kováts Zoltán tanulmányait kell kiemelni, melyek a hazai történeti demográfiai kutatások élvonalába tartoznak. Köteteink nagy erőssége a. gazdaságtörténet, különösen az agrártörténet. Ezen a a téren Orosz István, Molnár Ambrus és Varga Gyula tanulmányai módszertanilag nemcsak azért fontosak, mert a történeti források újszerű megközelítésével végeznek valóságos „mélyfúrásokat", hanem azért is, mert bennük a történeti és a néprajzi szempontok arányosan érvényesülnek. Ki kell emelni ebből a szempontból a Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Biharnagybajom, Báránd agrártörténeti fejezeteit. A helyi ipar-, kereskedelem csak a nagyobb helységek esetében kap külön fejezetet (Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu. A szerzők: Szűcs Ernő, Oláh József, Csiha Antal, Ujlaky Zoltánné, Bellon Tibor, Nagy Sándor). A különböző megközelítésű, néha forráshiánnyal küzdő tanulmányok nem a legerősebb pontjai monográfiáinknak. Sajnálatos, hogy a kisebb települések kézműiparáról átfogó ismertetések nem készültek, csak néhány néprajzi tanulmány utal ezek jelenlétére. (Bakonszeg, Biharnagybajom, Kotics József-Magyari Márta, Kacska Zoltán tanulmányaival) A társadalomtörténet külön fejezetként csak a berettyóújfalui, és a bárándi kötetekben szerepel, mindkét esetben néprajzi aspektusból, vagyis elsősorban a népélet különböző jelenségeinek megfigyelésével (P. Szalay Emőke - V. Szathmári Ibolya, Szabó László, Iléthy Zoltán). A többi kötetben ez a kérdés beépül a köztörténeti-, agrártörténeti-, néprajzi-, mozgalmi fejezetekbe. Különböző módon értelmezik a kötetek a kultúra törtenetét is. Böszörmény és Polgár kivételével a szigorúan vett iskola-, egyháztörténeti adatokon kívül minden kötet kitér valamilyen formában a népi kultúrára is, még ha a kötetcím nem is utal erre. (Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Vámospércs.) De ezen belül aztán csak az iskolatörténet az, amelynek többé-kevésbé kialakult sémája van, minden egyéb terület értelmezése kötetenként változó. Van, ahol külön fejezetet kap az egyháztörténet (Hajdúhadház), van, ahol külön fejezetben tárgyalják az iskola-, az egyház-, s külön az általános művelődéstörténetet (Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló). Sőt utóbbiban még a képzőművészetek is külön fejezetet kapnak. (Sz. Kürti Katalin) Legtöbb kötetben azonban a művelődésügy egy fejezetet kap. (Dorog, Nánás, Böszörmény, Vámospércs) A hajdúvárosokban érthetően nagyobb súllyal szerepel a közigazgatás története. Egyes szerzők, mint pl. Komoróczi György, ennek terjedelmileg is domináns szerepet biztosítottak. Mégis - amint arra többek közt Nagy Sándor későbbi tanulmányaiban rámutatott - ebben a kérdéskörben elég sok a tisztázatlan kérdés. Nem túlságosan nagy erőssége a köteteknek a földrajzi kitekintés. Ez a kérdéskör csak a Berettyóújfalu és a Vámospércs kötetekben kap külön fejezetet. (Csatáry Bálint, Süli Zakar István) A természetrajz, és a népnyelv csak a Hajdúszoboszló „ monográfia " kötetben kapott külön fejezetet (Lovas Márton, Sebestyén Árpád), de a földrajzi nevek több kötetben is feldolgozásra kerülnek. (Hajdúhadház, Báránd, Vámospércs.) 26